Tiltakoznak a diákigazolványok drágulása ellen
Eredménytelennek kell nyilvánítani, és újra meg kell hirdetni a diákigazolványok gyártására kiírt pályázatot, mert csak így biztosítható a verseny és a diákok számára elfogadható árú és színvonalú szolgáltatás – jelentette ki Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője mai sajtótájékoztatóján.
A Fidesz szakpolitikusa elmondta: az 1998-as választások előtt a Magyar Bálint vezette oktatási tárca szerződést kötött az Állami Nyomdával a köz- és felsőoktatási diákigazolványok gyártására. A szerződés számos ponton hátrányos volt az állam számára, többek közt azért, mert lényegében felbonthatatlan volt, túlnyúlt a következő kormányzati cikluson – hangsúlyozta a politikus. Mint mondta: a diákigazolványokhoz kapcsolódó szerződéseket csak 2002. december 31. után lehetett volna felmondani. – A polgári kormány idején megtörtént az előnytelen szerződés felmondásának előkészítése, ám Magyar Bálint kivárt. Úgy tűnik, leginkább az alkalomra. Az alkalom eljött, ismét a választásokat megelőző évben vagyunk, s ismét szerződéskötésre készül a kormányzat a diákigazolványok kapcsán – mondta Sió László, hozzátéve: diákigazolvány ügyben már indult eljárás versenykorlátozás miatt, hiszen most ismét csak egyetlen versenyző van, miután egy pályázót a kiíró, egy másikat a Közbeszerzési Döntőbizottság zárt ki.
– Az Oktatási Minisztérium, illetve háttérintézménye, az Educatio Kht. tárgyalási pozíciójáról mindent elárul, hogy az egyetlen versenyző a jelenlegi igazolványárak mintegy háromszorosát kérné termékéért. Információink szerint a benyújtott ajánlat szerint a felsőoktatási kártya több mint háromszorosára, 1600 forintról 5000 forintra nőne, míg a közoktatási diákigazolvány ára több mint kétszeresére, 550 Ft-ról 1300 forintra emelkedne. Magyar Bálint oktatási miniszter sem hétfőn a parlamentben, sem azóta nem cáfolta ezeket az információkat, sem azt, hogy a nyertes pályázó alvállalkozója ismét az Erdős Ákos érdekeltségi körébe tartozó Állami Nyomda lesz – jelentette ki Sió László, hozzátéve: az árakra vonatkozó híreket erősíti egy, a héten született, a költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslat, amit a költségvetési bizottság nyújtott be. A javaslat 350 millió forintot vesz el az egyetemektől és főiskoláktól, hogy azt a „diákigazolvány hallgatói költségtérítés átvállalására” fordítsák – jegyezte meg a politikus.
– Magyar Bálint szerint az új kártya többet tud majd elődjénél, és „egy Audi is sokkal többe kerül, mint egy Trabant”. A magyarázat azért sántít, mert 1998-ban hasonló okkal indokolta az új felsőoktatási kártya árát a miniszter, az azóta eltelt hét évben viszont kiderült, hogy a drága kártya éppen annyit ér, mint olcsóbb kistestvére. A diákok hét éve fizetnek 1000 forinttal többet a felsőoktatási kártyáért, mint amennyit az valójában ér.
Magyar Bálint másik érve – miszerint a diákoknak nyújtott támogatások fedezik a régi és új ár különbözetét, azaz van elég pénzük a diákoknak – pedig Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egykori kijelentéseire emlékeztetheti a diákokat, aki egy tüntetésen a tandíj bevezetése mellett érvelt hasonlóan – emlékeztetett a fideszes képviselő.
Pokorni a törvénytelen tandíjról
Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány oktatási minisztere a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésekben nem szedhető törvényesen tandíj az alapképzésért. Mint emlékeztetett: az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos több intézményt is felszólított az ezzel kapcsolatos törvénysértő helyzet megszüntetésére. Emlékeztetett arra, hogy a Szegedi Egyetemen, a BGF-en, a Tatabányai főiskolán és a Kodolányin is jogtalanul szedtek tandíjat. A Fidesz alelnöke leszögezte: Magyar Bálintnak a sarkára kell állni az ügyben, és nem bujkálnia, mint ahogy teszi. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, ha a nemsokára kiadott felsőoktatási dokumentumban jogtalan tandíj szedésére való lehetőség ismét felmerülne.
Pokorni Zoltán emlékeztetett arra is: a Fidesz által kezdeményezett, a középiskolai kollégiumok finanszírozási helyzetét és fejlesztési lehetőségeit számbavevő konferencia résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, melyet megküldenek Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Magyar Bálint oktatási miniszternek és Göncz Árpád korábbi köztársasági elnöknek.
A nyilatkozat szerint a mindenkori éves költségvetésben kell biztosítani, hogy a kollégiumok normatív támogatása érje el a teljes ráfordítások legkevesebb 90 százalékát. A 2006. évi költségvetés tekintetében a minimális elvárás, hogy a normatív támogatás értéke ne csökkenjen 2005-höz képest. Újra kell alapítani a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, mely 2002-ig jelentős támogatást biztosított a kollégiumok fejlesztéseihez. Javasolják továbbá a sikeresnek bizonyult Arany János Tehetséggondozó Program kibővítését is, illetve új kollégiumok építését, a meglévők bővítését, korszerűsítését. A nyilatkozat szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül meg kell teremteni a középiskolai kollégiumi hálózat közösségi forrásokra támaszkodó fejlesztésének lehetőségét. A kollégiumfejlesztési programról szóló előkészítő tárgyalásokat haladéktalanul meg kell kezdeni mind az érintett szakmai szervezetek, mind a politikai pártok között.
Az oktatási tárca fentiekre úgy reagált: a díjszedés feltételeit a felsőoktatási intézmények szabályzatai rögzítik részletesebben, a felsőoktatási törvény nem rendelkezik egyértelműen a kérdésről. A 2006. március 1-jétől életbe lépő új szabályozás viszont már pontosan definiálja a díjszedés feltételeit. A hallgatónak jelenleg is lehetősége van arra, hogy bírósághoz forduljon a vitás ügy rendezése érdekében – teszik hozzá.
hidegfront
A forróság miatt erre mindenképp számítson, ha ma kimozdul
