Tony Blair brit miniszterelnök, aki jelenleg az unió soros elnöki tisztét is ellátja, kelet-európai meggyőző túrára indult. Ukrajnán kívül felkeresi az uniós balti országokat is, majd ma délelőtt pedig Magyarországon a visegrádi négyek vezetőivel kezdett tárgyalásokat. Blair nem is annyira titkolt célja, hogy meggyőzze az újonnan csatlakozott uniós tagállamokat: fogadják el az unió költségvetéséről szóló brit javaslatokat, amelyek az újaknak ugyan semmi hasznot nem hoznak, viszont legalább a britek jól járnának velük.
Az Európai Unió 2007-től kezdődő és 2013-ig terjedő időszakára vonatkozó költségvetés komoly kihívások előtt áll: a tagországok eltérő érdekei miatt ezidáig nem született megállapodás. A korábbi luxemburgi elnökség idején 2005 júniusában halvány remény volt még arra, hogy kompromisszumra jussanak a tagállamok, azonban a brit, francia, német stb. érdekek erősebbeknek bizonyultak a kompromisszumkészségnél.
A vita egyik fő kirobbantói akkor is a britek voltak, akiktől a tagországok egy része szívesen elvenné a nekik járó évi többmilliárd eurós „visszatérítést” (A britek kis mezőgazdaságuk miatt a legnagyobb uniós befizetők lennének, ezért Margaret Thatcher 1984-ben visszakövetelte az uniós hozzájárulás egy részét.)
Tony Blair miniszterelnök és Jack Straw külügyminiszter viszont kitartott azon álláspontja mellett, hogy az unió költségvetése aránytalan és igazságtalan, változatlanul fennállnak azok a körülmények, melyek a brit rabatt létjogosultságát igazolják. Ők viszont a 2013-ig rögzített agrártámogatások (Common Agricultural Policy – CAP) rendszerét tartják elfogadhatatlannak, amelyek az EU költségvetés 42 százalékát emésztik fel. A svédek és a hollandok pedig azt elégelték meg, hogy fejenként ők járulnak hozzá a legtöbb pénzzel az unió fenntartásához, a franciák pedig a három ország ellenében az agrártámogatását féltették.
Önkéntes lemondás és a „budapesti formula”
Luxemburgban az újonnan csatlakozott országok – köztük Magyarország is – odáig ment, hogy hajlandó lett volna lemondani a nekik járó támogatások egy részéről, hogy megszülessen a megegyezés, azonban a régiek ezt nem fogadták el.
Gyurcsány Ferenc akkor azt nyilatkozta: „Magyarország számára az elvileg elképzelhető legrosszabb kompromisszum is jobb, mint a pénzügyi perspektíva hiánya 2007-től”.
Gyurcsány még rögtön júniusban „budapesti formula”, vagy más néven „budapesti kompromisszum” elnevezéssel javaslatot fogalmazott, melyben indítványozza, ha nem sikerül a hét évre szóló költségvetést elfogadtatni, akkor dolgozzanak ki egy három évre szóló átmeneti költségvetési tervet. A miniszterelnök formulája azonban nem aratott osztatlan teszést sem az unióban, sem itthon.
Luxemburgot közben Nagy-Britannia váltotta az elnökségben, s a brit miniszterelnök, ahogy közeledünk a decemberben esedékes uniós csúcstalálkozóhoz, újabb ötletekkel állt elő. Javaslatainak lényege a kiadáscsökkentés, amely minden tagállamot érintene, ennek érdekében hajlandó lenne lemondani saját országa visszatérítésének egy részéről is – igaz, sokkal kisebb mértékben, mint azt a többiek szeretnék. Blair javaslatai elsősorban a szegényebb országokat – köztük Magyarországot – igencsak hátrányosan érintenék, azok ugyanis – a mezőgazdasági támogatások összegének 2013-ig történt bebetonozottsága miatt, más lehetőség hiányában – a strukturális alapokat nyirbálnák meg.
Gyurcsány Szélkakas Euroszkeptikus Ferenc
Blair javaslatai sem nyerték el azonban a tagországok osztatlan teszését. Az újak természetesen a már a zsebükben érzett pénz elvesztésétől félnek, de a régiek sem elégedettek.
Gyurcsány Ferenc kiábrándultan jegyezte meg a FAZ-ban: „jelenleg nem létezik elegendő eltökéltség az európai álom megélésére”. Ugyanakkor az ír miniszterelnökkel tartott november 25-i találkozóján további engedményeket is kilátásba helyezett: „Mindegyikünk abban érdekelt, hogy akár kompromisszumokkal is legyen költségvetés, mert ha az uniós pénzügyi perspektívákat az Európai Parlamentnek kell megállapítania, az minden bizonnyal sokkal nehezebb és rosszabb szituációt fog jelenteni” – jelentette ki. (Ezt rögtön cáfolta is Surján László, az Európai Parlament néppárti képviselője: „Az Európai Parlament – választói iránti felelőssége miatt – nem fogad el olyan megszorításokat, amelyek veszélyeztethetik céljai megvalósulását. Amennyiben nem jön létre az intézmények közötti megegyezés, az Európai Parlament dönt a költségvetésről. Ebben az esetben a támogatások nagyobbak lesznek, mint a nyári luxemburgi vagy az azt még csökkentő brit javaslat„ – hangsúlyozta Surján.)
Néhány nappal az idézett gyurcsányi kijelentés után már egészen másról beszélt a miniszterelnök. November 29-én, a Nap-kelte műsorában – miközben kárhoztatta azt az „empátiát”, amellyel a britek kezelik az új országok problémáját –, már úgy vélte: nem kell 2007 előtt egy évvel feltétlenül, bármi áron költségvetést készíteni.
Mindeközben meg is fenyegette a gazdagabb uniós országokat: „Ha elviselhetetlen különbség támad a különböző országok között, az nagyarányú elvándorláshoz vezet...” – jelentette ki a Financial Times november 30-i számában. Ezzel „óvatosan” arra is utalt, hogy a brit szűkkeblűség növekvő bevándorlást indíthat el a régi tagországokba.
Szájer József és Surján László közös sajtótájékoztatón reagált Blair és Gyurcsány kijelentéseire. Az EP kéviselők amellett, hogy helytelenítették a brit javaslatot, azt is elismerték:az uniós költségvetés „ tekintetében a kormány helyzete nem könnyű, nehéz helyzetbe hozta magát”. Az a tény, hogy Magyarország az utolsó pillanatban jelentős engedményekre lett volna hajlandó a júniusban tárgyalt luxemburgi kompromisszumos javaslat elfogadása érdekében, a későbbiekben gyengíti az ország tárgyalási pozícióját – mondta Szájer. Surján László hozzátette: „Nem tudok egyetérteni a kormánnyal abban, hogy egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal rontjuk az esélyeinket”.
Tony Blair pénteken Budapesten tárgyal. Hogy mi lesz a kormányfő éppen aktuális álláspontja, azt még nem tudjuk. Az szinte biztosnak látszik, hogy a visegrádi együttműködés négy országának vezetője közös felhívást ad át Tony Blairnek. Ebben felszólítják, hogy biztosítsa az igazságos és gyors megállapodást a 2007-2013 közötti időszak EU-költségvetéséről.
Blair „nagy árulása”?
A zátonyra futott európai uniós költségvetés ügyében tett megadással vádolták pénteken Tony Blair kormányfőt, az Európai Tanács soros elnökét brit politikusok és lapok egyaránt, miután olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a brit kormány kész lemondani az országnak járó visszafizetés egy részéről.
Blair szerdán még azt hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy Nagy-Britannia feladná a Margaret Thatcher kormányfő által még 1984-ben kivívott teljes uniós visszafizetést, brit illetékesek viszont Londonban jelezték, hogy Nagy-Britannia esetleg lemond a visszatérítésnek a szegényebb kelet-európai országok által fizetendő részéről. A Daily Mail című konzervatív napilap pénteki számában címoldalon közölt írásának A nagy árulás címet adta, míg a The Sun című bulvárlap azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy ”fehér zászlót lobogtatott„ a költségvetési visszafizetés kapcsán. A BBC szerint – Jack Straw brit külügyminiszterre hivatkozva –, Blair a visszatérítés összegének ” jelentős mérséklését„ fontolgatja.
Lengyel–magyar vétó kilátásban
A brit miniszterelnököt kelet-európai útjára elkísérő BBC tudósító viszont tényként közli, hogy Blair a kelet-európai tagországok támogatásaira szánt költségvetési keret 10 százalékos csökkentését javasolja az új EU-tagoknak.
A BBC szerint lengyel illetékesek úgy vélekedtek, hogy amit a brit kormányfő javasol, az akár illegálisnak is bizonyulhat, név nélkül idézett magyar illetékesek pedig azt mondták a tudósítónak, hogy Magyarország megvétózna egy ilyen javaslatot, ha az valóban az asztalra kerül.
A Financial Times e hét eleji értesülése szerint Lengyelország is azzal fenyegetőzik, hogy a decemberi brüsszeli EU-csúcson megvétózhatja a költségvetési megállapodást, ha jelentősen megnyirbálják a 2007-2013-as költségvetési időszakban általa várt 60 milliárd eurós támogatást.
Gyurcsány újra javasol
Sajtóértesülés szerint a magyar kormányfő kompromisszumos elképzelést vetett fel brit kollégájának az uniós költségvetésről.
A Népszabadság úgy tudja, hogy Gyurcsány Ferenc este, a Tony Blair tiszteletére adott vacsorán elmondta, a terv figyelembe venné a francia-brit agrárvitát, elfogadná a büdzsé tervezettnél kisebb mértékű szűkítését, de az új tagállamok számára valamivel kedvezőbb feltételeket biztosítana.
A mai budapesti találkozón, amelyet a Parlement épületében tartanak, Gyurcsány Ferenc és Tony Blair mellett Jirí Paroubek cseh, Kazimierz Marcinkiewicz lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök vesz részt.
Szlovákiát „megvette” Blair?
Közben Brüsszeli diplomáciai körökben olyan hírek kaptak lábra csütörtökön, hogy Szlovákia nem csatlakozik az Európai Unió többi új tagjához, amelyek elutasítják a költségvetés csökkentését.
A nevük elhallgatását kérő források szerint Tony Blair brit miniszterelnök felvette a kapcsolatot Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel, és „pótlólagos eszközöket” ígért Pozsonynak a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben lévő elavult nukleáris reaktorok leszereléséhez, ha nem írja alá a tízek levelét.
Diplomaták szerint a tíz új tagnak csak akkor van esélye az őket súlyosan érintő brit költségvetési javaslat elutasítására, ha egységesek maradnak. A britek nagyon jól tudják azonban, hol vannak az egyes új tagok gyenge pontjai, és ezt ki is akarják használni. Az egyik forrás úgy vélekedett, hogy brit részről ez „az oszd meg és uralkodj politikájának tipikus példája”.
(Forrás: mno.hu, eurohirek.hu, magyarorszag.hu, radio.hu)
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
