Budakeszi és Budapest határában, árnyas-bokros ligeterdő karéjában van egy kies, kör alakú hely. A Szarvas téren, terv szerint 2006. virágvasárnapján avatják föl V. Majzik Mária Himnusz című szobrát. A nagyszabású mű alapkövét december 4-én, advent másidik vasárnapján helyezte el Farkas Gyula, Budakeszi polgármestere. Jókai Anna Kossuth-díjas író, a Himnusz-szobor fővédnöke avatóbeszédében kifejtette: úgy érzi, keresve sem találhattunk volna jobb időpontot az alakőletételre az advent, a várakozás idejénél. Jézus, a Megváltó születésnapját várva ugyanakkor sajnos emlékeznünk kell december 5-e tragédiájára is.
Egy évvel ezelőtt az anyaország nagy többsége részben a közönyével, részben pedig negatív voksával sebezte meg az önhibáján kívül határon túl rekedt magyarokat ama baljós elmékű népszavazáson. A szobor, amely a teljes Kárpát-medencei magyarság tulajdona lesz, kárpótolja azokat a testvéreinket, akiket az anyaországiak egy része kitagadott a magyarság fogalomköréből. Jókai Anna beszéde után Oszter Sándor színművész szavalta el a Himnuszt és Jókai Anna Ima Magyarországért című költeményét.
Ezután V. Majzik Máriát Budakeszi műterméig kísértem. A művésznő elmondta, hogy egészen kicsinyke korától fogva érez arra késztetést, hogy az önkifejezést a látvány művészetében valósítsa meg. Időben távoli felmenői között jócskán akadtak ezermesterek, mint például székely apai üknagypja, Bodor Péter, ő készítette a margitszigeti zenélő kutat. Édesanyja Marosvásárhely környékéről származó elődei is rafinált székely emberek voltak. Ő már Budapesten született, s előbb rajzolt és festett, semhogy írni tudott volna. Bravúros rajzkészsége kenyeret adott neki a nehéz időkben. Miközben megrendelésre készített grafikákat és akvarellportrékat, kitanulta a kerámiamesterséget. Aztán különböző betegségek döntötték ágynak, amelyekből teljesen felépült, de onnantól abbahagyta a festészetet. Akkor már ebben a kicsi, mesebarlang formában kialakított műteremben készítette el a kerámiáit, belőlük élt. S szinte csak magának kezdte ell megformálni kisplasztikáit, miniatűr szobrok százait, bármennyire is hihetetlen, csak azért, mert nagyobb szobrok készítésére e kis műterem alkalmatlan. Ekkor megsegítette Isten, a kis szobrok elkezdték hazai, majd nemzetközi sikervándorútjaikat.
Első nagyszabású egyházi szoborműve a Csolnoki Fehér Szűz Mária volt, ami elindította a határon inneni és túli megrendelések sorozatát. 2001-ben, amikor a híres dabasi Szent István-szobrot elkészítette, már Magyarország legjobb egyházi szobrászművészének számított. A Hospice Szolgálat Hospice Kápolnájának már maga a kivitelezője és a tervezője. Tíz méter hosszú és három méter magas felületet kellett domborművekkel beborítania.
Amikor XI. kerületben, a Magyar tudósok körútja 1. szám alatt, az új egyetemi negyedben, a budai Magyar Szentek templomában elkészült Jókai Anna Ima Magyarországért című kultikus költeményének domborműváltozatával is, úgy érezte, feltette a koronát egy sikeres korszakára.
Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc nemzeti imájának, a Himnusznak emlékműbe vagy szoborba öntött változata a budakeszi polgárok kérésére került Erkel legkedvesebb városába. Számos rajzos vázlat majd az agyagvariáció után 2004 augusztusában formálta meg a monumentális emlékmű gipszváltozatát. Szabó József öntő februárig végez a bronzöntvénnyel, Szabó Zsigmond kőfaragó pedig minden erejével azon lesz, hogy a Himnusz-szobrot virágvasárnap felavathassák. A kompozíció magában foglalja a bronzból kiöntött és a kőből megfaragott változatot is.
Az alkotó kérésemre most még a műteremben látható maketten mutatja meg, hogy a Himnusz-szobor középpontjában a teremtő Isten áll. A dicsfénnyel koronázott, plasztikusan kidolgozott alak köré rendeződik egy kis híján teljes kerék, melynek hiányzó cikkelyében hét galamb, a Szentlélek szimbóluma áll. A középső, nyitott szárnyú lélekmadár csőrében a Szent Koronán lévő kereszt látható. A galambok között rovásírással lesz kiírva a cím: Himnusz. Az istenalak jobbján-balján négy-négy versszak olvasható Kölcsey Ferenc nemzeti imájából. Az egész emlékmű egy hármas halommá stilizált palotadíszen áll. A kitárt kezű Atya jobbján a Tisza, balján a Duna kanyarog, mellettük három-három boltívbe foglalva látható minden vármegyének, a Trianon előttieknek is, és Budapestnek egy-egy harangja. Terv szerint a harangok minden nagyobb ünnepen megszólalnak, és a Himnusz kezdő taktusait játsszák.
V. Majzik Mária elmondta még: az, hogy idáig eljutottunk, s reménykedhetünk abban, hogy a kilenc méter hosszú, öt méter magas márványalakzat és bronzmása virágvasárnapra elkészülhet, köszönhető a számos adakozónak, magánszemélyeknek és inzézményeknek, akik önzetlenül a nagyszerű vállalkozás segítségére siettek. Amikor meghiúsult az eredeti elképzelés, amely szerint idén augusztus 6-án, két nappal Kölcsey Ferenc augusztus 8-i születésnapja előtt a szobrot fölavathatják, elvesztette a reményt, de Isten újra a segítségére sietett, és átlendítette a holtponton. Most már teljes lélekkel hisz abban, hogy húsvét előtt egy héttel megvalósul a Himnusz-szobor, és a Kárpát-medencei magyarság állandó zarándokhelyévé válik.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
