Kiállítás Krisztus katonájáról

Kiállítás nyílik ma Szegeden az 1944-ben mártírthalált halt Kálló Ferenc tábori főesperes emlékére. A veszélyeztetetteket a honvéd kórház fertőző osztályán bújtató Kálló Ferencet november 27-én a Világ Igaza – posztumusz – kitüntetéssel tüntette ki a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet.

Ma kiállítás nyílik a szegedi Somogyi-könyvtárban Kálló Ferenc tábori főesperes személyes tárgyaiból. A december 30-ig látható tárlatot Lednitzky András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökhelyettese nyitja meg. Kálló Ferencnek november 27-én posztumusz a Világ Igaza kitüntetést ítélte oda a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet.

Kálló Ferenc 1894. december 8-án született Szegeden, teológiai tanulmányait Nagyváradon végezte. Tízéves egyházmegyei szolgálat után 1927-ben lépett be a hadsereg lelkészi állományába, később a mai Budai Honvéd Kórházba (budapesti 11. helyőrségi kórház) vezényelték. 1938-ban részt vett a Történelmi Emlékbizottság megszervezésében, 1944-től pedig tagja volt a Nemzeti Ellenállási Mozgalom budai csoportjának, s a kórházban megalakította a Magyar Front helyi csoportját, amelyhez orvosok, ápolók, írnokok tartoztak.

A lelkipásztori gondjaira bízott kórház kis kápolnájában mondta vasárnapi szentmiséit és híressé vált beszédeit. Tábori lelkész létére egyre nyíltabban és világosabban prédikált a háború borzalmai ellen, minden lehetséges eszközzel azon fáradozott, hogy embereket visszatartson a frontszolgálattól, hogy üldözötteket mentsen. A leginkább veszélyeztetetteket a fertőző osztályon bújtatta, és sokaknak maga készített hamis keresztlevelet. Több mint száz üldözöttet mentett meg, köztük Egri István színészt és Thassy Jenő írót.

A nyilas hatalomátvétel után személye elviselhetetlenné vált, helyzete kritikusra fordult. Mikor munkatársai figyelmeztették a veszélyre, így válaszolt: „Ha engem ezért kivégeznek, akkor gyorsvonati jegyet kapok a mennyországba„.

A Szálasi-féle puccs után társai el akarták bújtatni, ám nem fogadta el a segítséget. Lázas, súlyos beteg volt, amikor 1944. október 29-én este a kórházhoz közeli Márvány utcai lakására ismeretlen férfi állított be azzal, hogy beteghez hívják. Az esperes azonnal felkelt betegágyáról. A ház előtti autóba ültették és elvitték. Másnap reggel találták meg holttestét a Budakeszi út árkában. Testén gépfegyvergolyónyomokat állapított meg a vizsgálat. November 8-án temették el a Farkasréti temetőben.

(mult-kor.hu, Új Ember)