Az export értéke 8895 milliárd forintot (36 011 millió eurót), az importé pedig 9415 milliárd forintot (38 113 millió eurót) tett ki a január-szeptemberi időszakban, ami forintban mérve a kivitelben 8, a behozatalban pedig 4 százalékos folyó áras növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. Euróban számítva az export 11, az import pedig 7 százalékkal bővült; a kereskedelmi mérleg hiánya (2103 millió euró) 1127 millió euróval csökkent az egy évvel korábbihoz képest – számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A behozatal forintárszintje az első kilenc hónapban változatlan maradt, a kivitelé 2 százalékkal mérséklődött. A cserearány közel 2 százalékkal romlott, amit jelentős részben a behozatalban lényegesen nagyobb forgalmú energiahordozók kereskedelmében tapasztalt határozott árszintnövekedés eredményezett. Az időszakon belül a harmadik negyedévben az import árindexe – az első félévben tapasztalthoz képest – jelentősebb mértékben, mintegy 3 százalékponttal meghaladta az exportét. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva mintegy 3 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz képest közel 3, a dollárhoz viszonyítva pedig 6 százalékos felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3 százalék‑kal nőtt.
Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 15, az exporté pedig 31 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Behozatalban a több mint 20 százalékkal dráguló földgáz mennyisége mintegy 4 százalékkal bővült, a 37 százalékkal magasabb forintárszinten beszerzett nyers kőolaj volumene negyedével lett nagyobb. Az energiahordozók árszintje az éven belül növekvő tendenciájú volt, s a harmadik negyedévben a földgáz importjában már 32, a nyers kőolajéban pedig 55 százalékos forintárszint-növekedés következett be az egy évvel ezelőtti szinthez képest.
Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 6 százalékkal bővült, az onnan feladott behozatalé ezzel szemben 1 százalékkal mérséklődött. A régi tagállamok viszonylatában az export volumene 2 százalékkal nőtt, míg az import 3 százalékkal csökkent. A kivitel indexe a teljes külkereskedelmi forgalmunkból 10 százalékos részaránnyal rendelkező új tagállamok esetében is magasabban alakult a behozatalénál (137, illetve 111 százalék). Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a behozatal volumene 18, a kivitelé 27 százalékkal nőtt. Miután az unión kívüli országok, valamint az új tagállamok esetében is lényegesen nagyobb exportnövekedés következett be, mint a régi uniós tagországok viszonylatában, ezért ez utóbbi országcsoport forgalmunkban elért részesedése a csatlakozást megelőző 74 százalék‑ról 66 százalékra csökkent – írja a KSH.

Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán