Az egészségügyi dolgozók egyharmada a szakképzettség megszerzésétől számított öt éven belül elhagyja az ágazatot – derült ki az Egészségügyi Minisztérium humánerőforrás-fejlesztésről szóló tájékoztatóján, mely az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága tegnapi ülésén hangzott el.
Kiderült: több mint 2400 orvos hiányzik az ellátórendszerből, ráadásul a fővárosban átlagosan 82 doktor jut 10 ezer lakosra, míg Észak-Magyarországon csupán 25. Az is riasztó, hogy a doktorok között jelentős a nyugdíjkorhatáron túl és annak közelében dolgozó, a fiatalok egy része pedig a külföldi munkavállaláson gondolkodik. A Magyar Rezidens Szövetség felmérése szerint a frissen végzett orvosok többsége havi 150-200 ezer forint nettó jövedelem esetén nem menne el az országból.
A szakdolgozói létszám is foghíjas, s egyenlőtlen a lakosságra vetített arány. A fővárosban és Baranya megyében jobb a helyzet, ám Bács-Kiskun és Pest megyében kevés a szakdolgozó; az átlagéletkor pedig azt mutatja, hogy a fiatalok körében nem népszerű az ápolói szakma. Kárpáti Zsuzsa (MSZP) szerint az ápolók kompetenciáját kellne bővíteni. Mint mondta, egyes orvosi feladatok átadásával mindkét dolgozói kör jól járna.
A munkafeltételek javítása mellett egyre sürgetőbb az ügyleti rendszer átalakítása, s a mintegy 30-40 milliárd forint elmaradt ügyeleti díj kifizetése, amely – mivel az egészségügyi ellátás állami feladat – az állam kötelessége – hangsúlyozta Gógl Árpád (Fidesz). Abban valamennyi honatya egyetértett, hogy az ágazat létszámhiányát helyileg nem lehet megoldani, sürgősen komplex javaslatot várnak a szaktárcától.
(Világgazdaság)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség