Példátlan kormányzati vádak

A magyar médiában olyan „panaszkultúra” alakult ki a határon túli magyarsággal kapcsolatban, amely csupán a felelősség áthárítására és ellenségkép gyártására alkalmas – vélte egy pénteki konferencián Törzsök Erika, az ismert kisebbségkutató. Munkatársa a Magyar Rádió műsorpolitikáját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az „veszélyezteti a parlamenti választások tisztaságát”.

Néző László
2005. 12. 16. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Olyan panaszkultúra alakult ki Magyarországon, elsősorban a kisebbségpolitikában, ami alkalmat ad valós társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására, áthárítására, jól fejlett ellenségkép gyártására, önmagunk felmentésére vagy nem cselekvésre, ugyanakkor radikalizálódásra” – jelentette ki Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kuratóriumának elnöke pénteken, A határon túli magyarság és a magyar közszolgálati média címmel megrendezett budapesti konferencián.

Törzsök, aki alapítványi munkája mellett a külügyminiszter kisebbségi ügyekkel foglalkozó főtanácsadója is (korábban, 1991 és 1994 között a Szabad Demokraták Szövetségének kisebbségpolitikai titkára volt) hozzátette azt is – írja a távirati iroda –, hogy „szinte egyedülálló panaszkultúrának és a politikai romantika szárba szökkenésének vagyunk szenvedő alanyai határon innen és határon túl, az esetek jelentős részében megfosztva a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódás és egy reális jövőkép kialakításának lehetőségétől”.

Törzsök Erika véleménye szerint a média a könnyebb utat választja az esetek többségében, „amikor kitágult világunk lehetőségeinek keresése, bemutatása, kihasználása, az összefüggések felmutatása helyett egyre provinciálisabb belterjességbe, leegyszerűsített érzelgősség-sémákba kényszerít minket, a fogyasztót”.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MNO kérdésére úgy reagált Törzsök „vádjaira”, hogy bár a kisebbségkutató asszony elemzéseit általában értékesnek tartja, ezzel a véleményével nagyon nem tud azonosulni. „Nem a médiát és a határon túliakat kell okolni – mondta Kasza –, hanem meg kellene keresni a panaszok valódi okait, hogy hogyan viszonyul a határon túli magyarokhoz az anyaország, hogyan érti meg kéréseinket, problémáinkat!” Kasza József azzal sem ért egyet, hogy ők gyártanának ellenségképet, sőt egyenesen úgy érzi, hozzájuk – határon túli magyarokhoz – viszonyul ellenségesen az anyaországi média egy jelentős része.

A Kossuth rádió veszélyezteti a választások tisztaságát

Ágoston Vilmos, a közalapítvány kutatója a Kossuth rádió nemzetstratégiai műsorait vizsgáló kutatásáról számolt be a konferencián elhangzott előadásában.
Ágoston szerint a jelenlegi kormánypártok lemondtak arról a szándékukról, hogy befolyással éljenek a magyar médiában, mert „a közpénzekből finanszírozott Kossuth rádió 2005 novemberében elemzett műsoraiban többnyire ellenzéki, sőt nem egyszer szélsőséges, a mai parlamentáris demokráciát sértő szerkesztői elfogultságot figyelhetünk meg”.
A kutató úgy látja: a szerkesztők ellenzéki elfogultságú egyensúlydeficitet teremtenek, ennek ellenére a műsorokban az hangzik el, hogy a média a kormánypárti liberálisok kezében van. „Az elemzett adások alapján megállapítható, hogy a jelenlegi Kossuth rádió szerkesztői és műsorpolitikája nem teszi lehetővé az elkövetkező parlamenti választások alkalmával a pártatlan műsorszolgáltatást, tehát veszélyezteti a parlamenti választások tisztaságát” – fogalmazott Ágoston Vilmos.

Morvai Katalin, a Magyar Rádió kommunikációs vezetője az MNO-nak nyilatkozva visszautasította a kutató vádjait: „A 80 éves Magyar Rádió – ezen belül a Kossuth adó is – a kiegyensúlyozottság próbáját eddig is kiállta, s ezután is így lesz. Ezt bizonyítja az is, hogy miközben »nagyítóval« vizsgálják a műsorainkat, egyetlen egy esetben sem bizonyosodtak be a velünk szemben felhozott vádak”. Morvai Katalin azt is elárulta, hogy az ORTT „rendkívüli módon” figyeli a rádió tevékenységét, s egyetlen elmarasztaló határozat sem született a rádió ellen. A kutató kijelentéset a szabad véleménynyilvánítás egyik – kissé meghökkentő – módjának tartja, s úgy véli: csak újabb „fogást ” keresnek az intézményen.

Mindössze a műsorok 1,25 százalékában jelennek meg a határon túliak

Az ORTT honlapján fellelhető elemzések egyébként semmivel nem támasztják alá a rádióval szemben felhozott vádakat. A legutóbbi vizsgálat (2005. július–szeptember) a hírműsorokban jelentős kormány- és kormánypárti megjelenés és megszólalásfölényt mutatott ki (65–35 százalék).
Szintén ebből az elemzésből az is kiderül egyébként – a határon túli magyarságra visszatérve –, hogy az említett időszakban az ORTT álta összesen elemzett 17 472 „műsoregységből” mindössze 219 foglalkozott a határon túli magyarsággal. (A vizsgálat kiterjedt a közszolgálati és kereskedelmi televíziók és rádiók műsoraira is.)

(Vajon milyen panaszkultúrát és ellenségképgyártást közvetíthet a határon túliak mindössze 1,25 százalékos megjelenése a médiában? – szerk.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.