„Olyan panaszkultúra alakult ki Magyarországon, elsősorban a kisebbségpolitikában, ami alkalmat ad valós társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására, áthárítására, jól fejlett ellenségkép gyártására, önmagunk felmentésére vagy nem cselekvésre, ugyanakkor radikalizálódásra” – jelentette ki Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kuratóriumának elnöke pénteken, A határon túli magyarság és a magyar közszolgálati média címmel megrendezett budapesti konferencián.
Törzsök, aki alapítványi munkája mellett a külügyminiszter kisebbségi ügyekkel foglalkozó főtanácsadója is (korábban, 1991 és 1994 között a Szabad Demokraták Szövetségének kisebbségpolitikai titkára volt) hozzátette azt is – írja a távirati iroda –, hogy „szinte egyedülálló panaszkultúrának és a politikai romantika szárba szökkenésének vagyunk szenvedő alanyai határon innen és határon túl, az esetek jelentős részében megfosztva a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódás és egy reális jövőkép kialakításának lehetőségétől”.
Törzsök Erika véleménye szerint a média a könnyebb utat választja az esetek többségében, „amikor kitágult világunk lehetőségeinek keresése, bemutatása, kihasználása, az összefüggések felmutatása helyett egyre provinciálisabb belterjességbe, leegyszerűsített érzelgősség-sémákba kényszerít minket, a fogyasztót”.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MNO kérdésére úgy reagált Törzsök „vádjaira”, hogy bár a kisebbségkutató asszony elemzéseit általában értékesnek tartja, ezzel a véleményével nagyon nem tud azonosulni. „Nem a médiát és a határon túliakat kell okolni – mondta Kasza –, hanem meg kellene keresni a panaszok valódi okait, hogy hogyan viszonyul a határon túli magyarokhoz az anyaország, hogyan érti meg kéréseinket, problémáinkat!” Kasza József azzal sem ért egyet, hogy ők gyártanának ellenségképet, sőt egyenesen úgy érzi, hozzájuk – határon túli magyarokhoz – viszonyul ellenségesen az anyaországi média egy jelentős része.
A Kossuth rádió veszélyezteti a választások tisztaságát
Ágoston Vilmos, a közalapítvány kutatója a Kossuth rádió nemzetstratégiai műsorait vizsgáló kutatásáról számolt be a konferencián elhangzott előadásában.
Ágoston szerint a jelenlegi kormánypártok lemondtak arról a szándékukról, hogy befolyással éljenek a magyar médiában, mert „a közpénzekből finanszírozott Kossuth rádió 2005 novemberében elemzett műsoraiban többnyire ellenzéki, sőt nem egyszer szélsőséges, a mai parlamentáris demokráciát sértő szerkesztői elfogultságot figyelhetünk meg”.
A kutató úgy látja: a szerkesztők ellenzéki elfogultságú egyensúlydeficitet teremtenek, ennek ellenére a műsorokban az hangzik el, hogy a média a kormánypárti liberálisok kezében van. „Az elemzett adások alapján megállapítható, hogy a jelenlegi Kossuth rádió szerkesztői és műsorpolitikája nem teszi lehetővé az elkövetkező parlamenti választások alkalmával a pártatlan műsorszolgáltatást, tehát veszélyezteti a parlamenti választások tisztaságát” – fogalmazott Ágoston Vilmos.
Morvai Katalin, a Magyar Rádió kommunikációs vezetője az MNO-nak nyilatkozva visszautasította a kutató vádjait: „A 80 éves Magyar Rádió – ezen belül a Kossuth adó is – a kiegyensúlyozottság próbáját eddig is kiállta, s ezután is így lesz. Ezt bizonyítja az is, hogy miközben »nagyítóval« vizsgálják a műsorainkat, egyetlen egy esetben sem bizonyosodtak be a velünk szemben felhozott vádak”. Morvai Katalin azt is elárulta, hogy az ORTT „rendkívüli módon” figyeli a rádió tevékenységét, s egyetlen elmarasztaló határozat sem született a rádió ellen. A kutató kijelentéset a szabad véleménynyilvánítás egyik – kissé meghökkentő – módjának tartja, s úgy véli: csak újabb „fogást ” keresnek az intézményen.
Mindössze a műsorok 1,25 százalékában jelennek meg a határon túliak
Az ORTT honlapján fellelhető elemzések egyébként semmivel nem támasztják alá a rádióval szemben felhozott vádakat. A legutóbbi vizsgálat (2005. július–szeptember) a hírműsorokban jelentős kormány- és kormánypárti megjelenés és megszólalásfölényt mutatott ki (65–35 százalék).
Szintén ebből az elemzésből az is kiderül egyébként – a határon túli magyarságra visszatérve –, hogy az említett időszakban az ORTT álta összesen elemzett 17 472 „műsoregységből” mindössze 219 foglalkozott a határon túli magyarsággal. (A vizsgálat kiterjedt a közszolgálati és kereskedelmi televíziók és rádiók műsoraira is.)
(Vajon milyen panaszkultúrát és ellenségképgyártást közvetíthet a határon túliak mindössze 1,25 százalékos megjelenése a médiában? – szerk.)
strandidő
Visszatér a napsütés, de strandidő még aligha lesz
