Védeni kell a kisvállalkozásokat

A családi- és mikrovállalkozások a legsérülékenyebbek, ezért védelmükre és támogatásukra szükség van – hangsúlyozza az Iposz alelnöke. Kassai Róbert aláhúzta: a kormány gyakran olyan uniós elvárásokat hangoztat, amelyeket az EU nem fogalmaz meg. Az uniótól többségében pedig azt vettük át, ami előnytelen, és többletköltséget jelent, míg a tagságból fakadó pozitívumok elkerülnek bennünket. Az alelnök szerint a körbetartozások felszámolásában az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia.

Leginkább a családi– és mikrovállalkozások sérülékenyek. Méretükből adódóan olyan problémákkal küzdenek, melyekkel a nagyméretű vállalkozásnak nem kell szembenézniük. Ezért a kicsik védelme, támogatása elengedhetetlen – mondta lapunknak Kassai Róbert. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) alelnöke rámutatott: olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely különbséget tesz nagyok és kicsik között. Kassai ismertette, hogy e kör helyzete egyre romlik, amit a Miniszterelnöki Hivatal nyári elemzése is feltárt, s megállapította, hogy versenyképességük csökken. Ezért az Iposz felzárkózási program elindítását szorgalmazza – húzta alá az alelnök, majd folytatta: a kicsik tőkeszegénységük mellett a hitelhez jutás nehézségeivel is kénytelenek megküzdeni. A helyzeten csak tovább ront, hogy a Basel II. a bankok (hitel-, működési kockázatok) szerepét a jövőben jelentősen beszabályozza. Ez pedig csökkenteni fogja a hitelhez jutás lehetőségét, s a nagyobb kockázat miatt magasabb kamattal kell majd számolniuk.
Az alelnök úgy látja, hogy a pályázati kiírásokban azonos feltételek várnak kicsikre és nagyokra, ezért azt szorgalmazzák, hogy az állam és a helyhatóságok preferálják pályázataikban a kicsiny magyar cégeket. Ez egyébként nem ellentétes az uniós követelményekkel sem. Kassai Róbert tapasztalatai szerint megfigyelhető, hogy késlekedéseit a magyar kormány gyakran olyan uniós elvárásokkal indokolja, és olyanokat követel meg, amelyeket az EU egyébként nem vár el. Például a vissza nem térítendő támogatások odaítélésére is van lehetőség. Az alelnök az EU-val kapcsolatban kiemelte: a közösségtől többségében azokat a dolgokat vettük át, amelyek rövid távon előnytelenek, és többletköltséget jelentenek, miközben a tagságból fakadó pozitívumok elkerülnek bennünket. Ebben a kormány is hibás. Példaként az áfapénzek visszatartását, a regisztrációs adó drasztikus emelését, a pályázati csapok elzárását, a pénzek csorgatását, s a komplikált pályáztatást említette.
Kassai Róbert a nemzeti ipar támogatását hiányolta, továbbá kifogásolta a fejlesztésekhez, kiállításon való részvételhez nyújtott kis- és középvállalkozási célelőirányzat mértékét. Ez jelenleg 3,7 milliárd forint, miközben a 90-es évek elején még 5,2 milliárdot tett ki. Kassai Róbert szerint az államnak hatékonyabban kellene segítenie a kisebb cégek piacra jutását, illetve a faktorálás elterjesztését.
Az alelnök szerint a körbetartozások felszámolásában az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia, s akár törvényalkotással segíteni a problémák megoldását. Egy felmérés szerint a nem fizetők 35 százaléka ugyanis tudna fizetni, mégsem teszi. Másfelől meg kellene szüntetni azt az állapotot is, hogy az állam és a helyhatóságok késve fizetik ki a megrendelt munkákat. Mindezek következményei gyakran az alvállalkozó kis cégeket hozzák kellemetlen helyzetbe. Az alelnök a multikkal kapcsolatban megjegyezte: gyakran megtörténik – főleg az élelmiszer-kereskedelemben –, hogy bár 30 napos fizetési határidőben állapodnak meg a felek, a nagyáruházak a szerződés apróbetűs részébe beleírják, hogy ha ez lejár, a beszállító még 45 napig nem emelhet kifogást. Az ilyen erőfölénnyel való visszaélést meg kell szüntetni. Örvendetes, hogy e téren pozitív változások zajlanak.
Kassai Róbert a piac igényeinek megfelelő szakképzés kialakítását szorgalmazza, s úgy véli, hogy az ebben való vitázást mielőbb abba kellene hagyni, hiszen az érdemi javaslatok kialakítása és alkalmazása után is éveket vesz igénybe, mire ez meghozza gyümölcsét, s megfelelő végzettséggel bíró szakemberek kerülnek ki az iskolákból. Úgy véli, hogy a bürokrácia elburjánzó méreteit csökkenteni kell, s egyablakos ügyintézői rendszert kell kialakítani. Az Iposz eljuttatta javaslatait az Európai Unióhoz és magyar kormányhoz is. Előbbi már megjelenítette munkájában, míg a magyar kormánynál ez nem érhető tetten – fogalmazott Kassai. Az uniónál áttekintik a törvényeket, egyszerűsítik a pályázatokat, csökkentik a bürokráciát, s a tíz tagállammal bővült közösséghez mért, a kihívásokra választ adó kis- és középvállalkozói stratégiát dolgoznak ki.