A diákok nem tudják, mit jelent a demokrácia?

Személyi biztonságot és a törvény előtti egyenlőséget remél a demokráciától a megkérdezett diákok többsége – derül ki az ELTE kezdeményezésére készült kutatásból. Érdekes azonban, hogy diákok nem tekintik a demokrácia részének a többpártrendszert, az egyesülési szabadságot, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és a politikába való beleszólást.

MNO
2006. 01. 30. 19:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Iskola és társadalom címen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudomány Karának kezdeményezésére három egyetem – Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem – szociológus hallgatói vizsgálták azt, hogy a középiskolások miként viszonyulnak a demokráciához. Az adatfelvétel három megyére – Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar – és a fővárosra terjedt ki, melyen 7000 középiskolás diákot kérdeztek meg.

– Ugyan még csak az adatok elemzésének első stádiumában tartunk, a kutatás legfontosabb üzenete, hogy a gyermekek politikai kultúrája, ismeretei, illetve tudásbeli hiányosságai a tudományos vizsgálódás tárgyává tehetők és teendők – mondta a kutatás vezetője, Csákó Mihály. Az ELTE TÁTK egyetemi docense demokrácia fogalomkörével kapcsolatban megállapította, hogy a válaszadók 66 százaléka – legyen az gimnazista, szakközépiskolás, szakiskolás, 9. vagy 11. osztályos – személyi biztonságot, 56-68 százaléka törvény előtti egyenlőséget remél a demokráciától. Érdekes azonban, hogy diákok nem tekintik a demokrácia részének a többpártrendszert, az egyesülési szabadságot, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és a politikába való beleszólást.

Nem meglepetés a felmérés azon eredménye, mely szerint a gimnáziumba járók családjában fordul elő a legtöbb beszélgetési téma, azon belül is velük beszélgetnek legtöbbet szüleik politikai kérdésekről, emellett ők a leginkább nyitottak és fogékonyak a világ kérdéseire. A pólus másik felén az alacsonyabb iskolázottságúak vannak, jelen esetben a szakiskolában, szakmunkásképzőben végzettek, ahol a legkevesebb szó a belpolitikai életről, az adózásról, ideológiai nézetekről, illetve politikai pártokról esik. Az ő kommunikációjukat teljes mértékben az úgynevezett „földhözragadt” témák telítik meg, tehát a családi pénzügyek, öltözködés, iskolai élet vagy a másik nemmel való kapcsolat.

A diákok politikához való viszonyának egyik fokmérője az a kérdés is, mely azt hivatott vizsgálni, a diáknak van- e fogalma arról, hogy melyik párt van kormányon, melyik ellenzékben, és melyik parlamenten kívül. Itt is a gimnáziumba járók érték el a legjobb, ám a kutatók szerint nem is annyira jó eredményt: 70 százalékuk tudta, hogy az MSZP a kormányzópárt, míg ugyanezt a szakiskolások csupán 38 százaléka tudta.

Megyei sajátosságok tekintetében a Hajdú-Bihar megyében élő tanulók a legkevésbé toleránsak a más etnikumba tartozókkal. Az összes diákot tekintve pedig még mindig a románokat, a cigányokat és a kínaiakat utasítják el leginkább. A 9. évfolyamosok 43, a 11. évfolyamosok 47, a szakiskolások 38, a szakközépiskolások, és a gimnazisták 48 százalékát zavarná, ha cigány volna padtársa. Szintén Hajdú-Bihar megye az, ahol a diákok demokráciaképe a legkiemelkedőbben egalitárius, jogkövető, törvénytisztelő. Ők azok, akik a demokrácia értékeként a törvény előtti egyenlőséget, a társadalmi igazságosságot és a törvények betartását tartják a legfontosabbnak egy demokráciában.

A felmérést készítő egyetemisták sokszor falakba ütköztek, ezt mutatják Péntek Eszter, a Pécsi Tudományegyetem szociológusának adatai: a felkeresett iskolák igazgatóinak 10 százaléka teljesen elutasítóan viselkedett az ívek lekérdezésével kapcsolatban, 60 százalékuk közönyösen reagált a szociológusok kérésére, és csupán kevesebb, mint harmaduk támogatta a kutatást.

Forrás: stop.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.