Iskola és társadalom címen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudomány Karának kezdeményezésére három egyetem – Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem – szociológus hallgatói vizsgálták azt, hogy a középiskolások miként viszonyulnak a demokráciához. Az adatfelvétel három megyére – Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar – és a fővárosra terjedt ki, melyen 7000 középiskolás diákot kérdeztek meg.
– Ugyan még csak az adatok elemzésének első stádiumában tartunk, a kutatás legfontosabb üzenete, hogy a gyermekek politikai kultúrája, ismeretei, illetve tudásbeli hiányosságai a tudományos vizsgálódás tárgyává tehetők és teendők – mondta a kutatás vezetője, Csákó Mihály. Az ELTE TÁTK egyetemi docense demokrácia fogalomkörével kapcsolatban megállapította, hogy a válaszadók 66 százaléka – legyen az gimnazista, szakközépiskolás, szakiskolás, 9. vagy 11. osztályos – személyi biztonságot, 56-68 százaléka törvény előtti egyenlőséget remél a demokráciától. Érdekes azonban, hogy diákok nem tekintik a demokrácia részének a többpártrendszert, az egyesülési szabadságot, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és a politikába való beleszólást.
Nem meglepetés a felmérés azon eredménye, mely szerint a gimnáziumba járók családjában fordul elő a legtöbb beszélgetési téma, azon belül is velük beszélgetnek legtöbbet szüleik politikai kérdésekről, emellett ők a leginkább nyitottak és fogékonyak a világ kérdéseire. A pólus másik felén az alacsonyabb iskolázottságúak vannak, jelen esetben a szakiskolában, szakmunkásképzőben végzettek, ahol a legkevesebb szó a belpolitikai életről, az adózásról, ideológiai nézetekről, illetve politikai pártokról esik. Az ő kommunikációjukat teljes mértékben az úgynevezett „földhözragadt” témák telítik meg, tehát a családi pénzügyek, öltözködés, iskolai élet vagy a másik nemmel való kapcsolat.
A diákok politikához való viszonyának egyik fokmérője az a kérdés is, mely azt hivatott vizsgálni, a diáknak van- e fogalma arról, hogy melyik párt van kormányon, melyik ellenzékben, és melyik parlamenten kívül. Itt is a gimnáziumba járók érték el a legjobb, ám a kutatók szerint nem is annyira jó eredményt: 70 százalékuk tudta, hogy az MSZP a kormányzópárt, míg ugyanezt a szakiskolások csupán 38 százaléka tudta.
Megyei sajátosságok tekintetében a Hajdú-Bihar megyében élő tanulók a legkevésbé toleránsak a más etnikumba tartozókkal. Az összes diákot tekintve pedig még mindig a románokat, a cigányokat és a kínaiakat utasítják el leginkább. A 9. évfolyamosok 43, a 11. évfolyamosok 47, a szakiskolások 38, a szakközépiskolások, és a gimnazisták 48 százalékát zavarná, ha cigány volna padtársa. Szintén Hajdú-Bihar megye az, ahol a diákok demokráciaképe a legkiemelkedőbben egalitárius, jogkövető, törvénytisztelő. Ők azok, akik a demokrácia értékeként a törvény előtti egyenlőséget, a társadalmi igazságosságot és a törvények betartását tartják a legfontosabbnak egy demokráciában.
A felmérést készítő egyetemisták sokszor falakba ütköztek, ezt mutatják Péntek Eszter, a Pécsi Tudományegyetem szociológusának adatai: a felkeresett iskolák igazgatóinak 10 százaléka teljesen elutasítóan viselkedett az ívek lekérdezésével kapcsolatban, 60 százalékuk közönyösen reagált a szociológusok kérésére, és csupán kevesebb, mint harmaduk támogatta a kutatást.
Forrás: stop.hu
origo.hu
Orbán Balázs helyretette a Telex csúsztatásait
