Bártfai Gergely: De mit kezdjünk a világhírű filmrendező negyvenkilenc évvel későbbi magyarázatával? Azzal, hogy büszke az állambiztonsági munkára, amely „élete legbátrabb, legvakmerőbb cselekedete volt”, és amellyel egy évfolyamtársát mentette meg „a biztos akasztástól”. A szombati Népszabadságnak már azt is elmondta, hogy az említett évfolyamtárs Gábor Pál volt.
Az a Gábor Pál, akinek 1957-ben „erősen ellenforradalmi megnyilvánulásai voltak. Legkirívóbb kijelentése kb. jan. közepén egy beszédművészet órán volt, ahol Kádár elvtársat hazaárulónak nevezte” – legalábbis ezt jelentette róla Szabó Képesi Endre fedőnéven Gervai András kutatásai szerint.
Vajon hogyan illeszkedett ez a jelentés a mentőakcióba? Vagy például az, hogy Törőcsik Mari „fűnek, fának tartozik”, Mécs Károlyt „a pénz teljesen felelőtlenné, nagyképűvé alakította”, Jancsó Miklósban „a marxizmustól az egzisztencializmuson át különféle nacionalista gondolatokig minden keveredik”?
Kézenfekvő kérdés – mégsem tették fel a kivételezett riporterek, akikkel Szabó István szóba állt.
(Magyar Hírlap, 2006. január 30.)
origo.hu
Világbajnok lett a magyar horgász!
