Bayer Zsolt: Papcsák Ferenc is pert nyer.
Papcsák Ferencet – úgysem fogják kitalálni – szintén Keller László jelenti fel, ha jól emlékszem, közokirat-hamisításért. Papcsák Ferenc a Fidesz országgyűlési képviselője. Maga kéri, hogy függesszék fel mentelmi jogát, mert bíróság elé akar állni. Papcsákot kiadják, pere megkezdődik. Ahány szocialista arra jár, s ahánynak mikrofont dugnak a képébe, belerúg egyet Papcsákba. Aztán a bíróság jogerősen felmenti őt bűncselekmény hiányában.
A szocialisták azóta hallgatnak Papcsák-ügyben. Keller is hallgat. Hát hogyne hallgatna! Hiszen ő szíve szerint névtelen leveleket írogatna, névtelen levelekben jelentgetne föl, az fekszik neki, csak az „orbáni demokráciadeficit” végeztével azt hitte egy pillanatra, eljött az ő ideje megint, kiléphet a névtelenségből végre, nem kell többé tartania semmitől.
Berkecz Mária, Csépányi Nóra, Szász Károly, Mellár Tamás, Papcsák Ferenc. A jéghegy csúcsának csúcsa.
S alant még ki tudja, hányan. Százak, ezrek. És a nyúlós, undorító félelem.
Bárhová megyek az országban, ha kormánypárti vezetésű a település, a rendezvény végén mindig odajön hozzám egy-két ember, és azt mondja: „Bayer úr, a feleségem (férjem) is velünk volt, de csak lélekben, tudja, tanárnő (tanár), és ha a polgármester megtudja, hogy itt volt, azonnal kirúgják.” Vállalkozók mesélik, ha kiálltak az ellenzék jelöltje mellett, ha nyíltan szerepet vállaltak a mi oldalunkon, azonnal megjelent náluk az APEH, a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség, valaki vagy valami.
(Magyar Nemzet, 2006. január 28.)

Szandi engedett a csábításnak – olyat tett, amit eddig még soha