Homokfallal vesznek körbe egy iraki várost

Az amerikai katonák megelégelték a szinte naponta ismétlődő bombatámadásokat járőreik ellen Irak fő olajfinomítója közelében és drasztikus lépést tettek a láthatatlan ellenség leküzdésére: fallal vettek körbe egy egész várost. Az ott élők nem lelkesednek az ellenőrző pontokkal, őrtornyokkal megtűzdelt homoképítményért.

2006. 01. 11. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatalmas homokfalat építenek az amerikai hadsereg buldózerei az 50 ezres lakosú iraki város, Szinija körül. A Bagdadtól 200 kilométerre északra fekvő település 5 kilométerre nyugatra fekszik Bajdzsitól, ahol Irak legfontosabb olajfinomítója található. Amikor befejeződik az óriási méretű homokakadályok építése, a falrendszer hossza eléri a 10 kilométert, magassága a 2 métert.

A hadsereg közlése szerint az építmény célja, hogy távol tartsák a felkelőket. A Reuters által idézett katonai források szerint az építménybe beleegyezett a helyi rendőrség és a vallási vezetők is, akik szintén nem nézték jó szemmel, hogy a felkelők búvóhelyként használják a várost. A hadsereg egyik tisztje kijelentette: a fal jó dolog, mert megakadályozza, hogy a terroristák a városba jussanak.

A brit hírügynökség hozzáteszi: ugyanakkor egyes feldühödött helyi lakosok, köztük a városi tanács vezetője is, sérelmezik hogy a falrendszer olyan benyomást kelt, mintha a lakosságot el akarnák vágni a külvilágtól.

„Ellenezzük a fal felépítését, mert a város úgy fog kinézni emiatt, mint egy rabtábor” – jelentette ki Nima al-Kavaz, a városi tanács vezetője. A 44 éves Szaleh Huszein szerint tovább folytatódnak a légicsapások a falépítés után is. A 25 éves Rafid Abbász, egy helyi benzinkutas a brit hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a falépítés kezdete óta óriási mértékben lecsökkent az autóforgalom, s a felépített ellenőrző pontok sokasága tovább akadályozza azt.

Hasonló tapasztalatokról számolnak be Szamarra fallal körülvett lakosai is: a kereskedelem megbénult, a fal ezreket vág el egymástól. Ugyanakkor a Bagdadtól 100 kilométerre északra fekvő várost körülvevő falrendszer valóban megállította a városba beszivárgó fegyvereseket – teszik hozzá amerikai katonai források, rámutatva, hogy az erőszakcselekmények (tehát az amerikai katonák elleni támadások – a szerk.) azóta nagymértékben csökkentek Szamarrában.

Precíziós bombázás sok civil áldozattal

Az utak mellé aknákat telepítő felkelők ellen korábban a légierő segítségét kérte a hadsereg, de ez a katonák ellen fordította a szunnita helyi vezetőket, akik szóvá tették, hogy ártatlan civilek is életüket vesztették a légitámadásokban. A múlt héten egy Bajdzsi elleni légitámadásban egy iraki család 7 tagja vesztette életét. Az ő házukba futott be három férfi, akit az amerikai légierő gépei követtek egy speciális, lézeres megjelölő-követő technikával, mivel – valószínűleg bombának szánt – lyukakat ástak egy út mellett.

Szinija körül a falat január 5-én kezdték építeni és a tervek szerint napokon belül elkészülnek vele. Az építményen az iraki biztonsági erők által védett bejáratokat helyeznek el, őrtornyokkal, melyek végighúzódnak a fal mentén. Az amerikai hadsereg közleménye kiemeli, hogy a helyi vezetők rendszerint azzal érveltek: a támadásokért nem a lakosság, hanem a beszivárgó felkelők felelősek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.