Kulcsár Anna: Az SZDSZ szorgalmazására Bárándy Péter a ciklus elején benyújtotta a parlamentnek a Btk. módosítását. Büntetni óhajtották az úgynevezett gyűlöletbeszédet, a gyalázkodást, csak hát az Alkotmánybíróság 1992 óta ellenezte ezt. A bírák most is ragaszkodtak ahhoz, hogy ilyen ürüggyel senki se korlátozhassa a szólásszabadságot. A törvény-előkészítést mellesleg hónapokig tartó politikai, ideológiai hisztéria kísérte – nyilván a Vastagh Pál által oly fontosnak tartott érzelemmentes jogalkotás jegyében. A hivatkozási alap persze megvolt: a Fővárosi Ítélőtábla felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól ifjabb Hegedüs Lóránt lelkészt. A jogalkotói igyekezet eredménye a törvény semmissége lett. Az SZDSZ kezdeményezésére ezután Bárándy megreformáltatta, liberalizálta a büntető törvénykönyv kábítószer-fogyasztással, -használattal kapcsolatos rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság (AB) ezúttal is megsemmisítette az új passzusokat. Az Országgyűlés máig sem javította ki a törvény hibáit, noha ezt a múlt év május 31-ig meg kellett volna tennie. Elfogadták a büntetőeljárási törvény átfogó módosítását is. Ezt azóta jóformán szitává lőtte az AB, most pedig maga a parlament akarja kétszázhatvan ponton módosítani. A létfontosságú jogi kódex jóformán használhatatlan.
Ez aztán a szakmailag alkalmas, elvileg helyes, egészében hiteles büntetőpolitika! Intelmeikből látható: a kormánypárti képviselők félnek, hogy ez most megváltozik. A kérdés csak az, kit akarnak még nevelni és felvilágosítani. S főként: miről?
(Magyar Nemzet, 2006. január 17.)
Visszafoglalás – Nem csak egy évszám 1968 + videó (első rész)
