Mérséklődhet a betéti és hitelkamatok közötti különbözet

A lakossági üzletágban nőtt a betéti és hitelkamatok különbözete a legutóbbi adatok szerint, mára azonban ezen a téren már akad az ügyfelek számára biztató jel is – számol be a Napi Gazdaság.

A profit olvadására számítottak a jegybanki alapkamat csökkenése miatt a szakértők, illetve maguk a bankok is. Mivel a magyar hitelintézeti szektorban még mindig elsöprő a kamatbevételek aránya (jutalékokból és díjakból ennek csak töredékét szedik be), ez praktikusan a betéti és hitelkamatok közötti különbözet mérséklődését jelentené. A vállalati szektorban egyébként már korábban is igen alacsony volt a marzs, a lakossági üzletágban viszont nem sok jelét látjuk annak, hogy az irányadó kamatráta apadása az ügyfelek szempontjából jótékony hatást fejtene ki – írja a Napi Gazdaság, megjegyezve: biztató jelek azért akadnak.

A lap korábbi számításai az éven belüli marzs és a jegybanki alapkamat átlagos havi értéke között rendkívül szoros (a teljes megfelelés egyes értékéhez képest több mint 0,91) negatív korrelációt mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a kamatszint, a bankok annál magasabb profitra tesznek ezen a területen szert. Az éven belüli és az éven túli betétek kamatszintje ugyanakkor szorosan együtt mozgott a képzett alapkamattal.
Ez a kép mára alaposan megváltozott, nyilvánvalóan nem függetlenül az alapkamat szintjének normalizálódásától sem. A módosulás már tavaly tavasszal elindult, amikorra a pénzpiaci folyamatokkal a kapcsolat az éven belüli hitelek esetében (is) alaposan meglazult, a korrelációs együttható 0,735-ről 0,6 alá csökkent – írják, hozzátéve: akkor viszont ez az éven túli kölcsönök esetében még változatlanul nagyon alacsony maradt.

Az idei számítások ezzel szemben az éven belüli marzsnál a kapcsolat teljes megszűnéséről tanúskodnak, míg az éven túli marzsnál elég szorossá (0,8 feletti) vált a pozitív korreláció. Ez az alapkamattal együtt apadó marzsot jelenthet. Ezen a területen tehát hosszabb távon már akár normalizálódhat is a helyzet, feltéve, hogy nem következik be a kamatszint valamilyen fokú visszarendeződése.

Valószínű, hogy éppen az utóbbi lehetőség az, ami a mai képet erősen árnyalja. A betéti kamatoknál a különböző bankok által alkalmazott hozamgörbe alapján ugyanis látható: akadnak pénzintézetek, amelyek egy ilyen forgatókönyvet komolyan számításba vesznek. Részükről pedig ilyen körülmények között pedig aligha lenne célszerű a hitelkamatokat gyorsabban erodálni.

(Napi Gazdaság)