Vízkereszt ünnepén a vatikáni Szent Péter-bazilikában pontifikál misét XVI. Benedek. A pápa bejelenti a következő bíborosi találkozó, a konzisztórium időpontját is. A katolikus egyházfő úrangyala imádságában valószínűleg köszönti a régi naptár szerint karácsonyozó keleti keresztényeket is. A pápa vízkeresztre ígérte első enciklikája közlését is, ám ezt a hírt még nem erősítette meg a Vatikán.
Vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. A nyugati keresztény egyházak ezen a napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekről és Jézus megkeresztelkedéséről, keleten pedig Krisztusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is, amely hozzáillesztette a Jézus csodájáról – a víz borrá változtatásáról – való megemlékezést, azt tanítva, hogy e három esemény Jézus istenségének első megnyilvánulása – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.
A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. Az 1499-es boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg.
A katolikus egyház szokása szerint tömjént és vizet szentelnek ezen a napon. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak. A plébános ezen a napon kezdte el hívei látogatását. Megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, majd beszedte a lélekpénzt. Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender.
A keleti egyházban a Jézus érintésétől „megszentült„ Jordán emlékezetére a folyók megkeresztelése is szokásos volt. A görög, bolgár és a szerb papok körmenet élén vonultak a folyók partjára, s ott a szertartás részeként fából vagy jégből faragott keresztet vetettek a vízbe, amit aztán edzett hívek halásztak ki.
pannonhalmi főapátság
Karácsonyi orgonahangversenyt ad Teleki Miklós a Pannonhalmi Főapátságban
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!