Misét tart a pápa vízkereszt napján

Vízkereszt ünnepén XVI. Benedek pápa misét pontifikál a vatikáni Szent Péter-bazilikában, ahol bejelenti a következő bíborosi találkozó időpontját. Január 6-án a keresztény egyházak a napkeleti bölcsekre és Jézus megkeresztelkedésére emlékeznek. Ekkor zárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsang időszaka.

Szilágyi Kata
2006. 01. 06. 9:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vízkereszt ünnepén a vatikáni Szent Péter-bazilikában pontifikál misét XVI. Benedek. A pápa bejelenti a következő bíborosi találkozó, a konzisztórium időpontját is. A katolikus egyházfő úrangyala imádságában valószínűleg köszönti a régi naptár szerint karácsonyozó keleti keresztényeket is. A pápa vízkeresztre ígérte első enciklikája közlését is, ám ezt a hírt még nem erősítette meg a Vatikán.

Vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. A nyugati keresztény egyházak ezen a napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekről és Jézus megkeresztelkedéséről, keleten pedig Krisztusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is, amely hozzáillesztette a Jézus csodájáról – a víz borrá változtatásáról – való megemlékezést, azt tanítva, hogy e három esemény Jézus istenségének első megnyilvánulása – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. Az 1499-es boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg.

A katolikus egyház szokása szerint tömjént és vizet szentelnek ezen a napon. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak. A plébános ezen a napon kezdte el hívei látogatását. Megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, majd beszedte a lélekpénzt. Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender.

A keleti egyházban a Jézus érintésétől „megszentült„ Jordán emlékezetére a folyók megkeresztelése is szokásos volt. A görög, bolgár és a szerb papok körmenet élén vonultak a folyók partjára, s ott a szertartás részeként fából vagy jégből faragott keresztet vetettek a vízbe, amit aztán edzett hívek halásztak ki.



Olaszországban piros betűs ünnep vízkereszt. Itt nincs Mikulás, helyette január 6-án a vízkereszti boszorkány hoz ajándékot. Reggel a kandallókra és ablakokba akasztott zoknik és harisnyák teltek meg édességgel, egyedül a rosszcsontok kaptak szenet, azt is fekete cukorból. Az keresztény ünnep Olaszországban a pogány, seprűjén lovagló boszorkány alakjával egészült ki. Az ünnepen Velencében vízkereszti gondolaversenyt rendeznek a Canal Grande csatornáján, az evezősök boszorkánynak lesznek öltözve, miközben a római Szent Péter térre a három napkeleti bölcs érkezik meg lóháton.

Vízkereszt a Mikuláshoz hasonló ajándékozással jár Spanyolországban is. Itt a vízkereszt hagyományosan az újév köszöntésének felel meg. Madrid utcáit több ezer álarcba bújt felvonuló lepte el, hogy így emlékezzenek a három királyokra.

(Forrás: Magyar Rádió, hírtv.hu, Magyar Néprajzi Lexikon)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.