Kedves Barátaim, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ismét eltelt egy év, ideje tehát, hogy jó szokásunkhoz híven számot vessünk, hol tartunk, mennyit gyarapodtunk, hová jutottunk az elmúlt esztendőben, milyen állapotban vág neki Magyarország az előttünk álló fontos évnek. Talán többen emlékeznek, gyakran azt a példát szoktuk felhozni évértékelések alkalmával, amikor a gyermeket odaállítják a szülők vagy a nagyszülők az ajtófélfához, hogy megnézzék, mennyit nőtt egy év alatt. Az elmúlt években sok érdekeset és furcsát tapasztaltunk az ilyen alkalmakkor. Volt, hogy azt kellett látnunk, a gyerek megfogadta a szokatlan tanácsot – merjünk kicsik lenni – összehúzta magát és összement. Aztán volt, hogy azt kellett megállapítanunk, hogy ugyan a gyerek kisebb lett, de már ez sem számít, mert a mértékegységek időközben megváltoztatták és a hagyományos mérést felváltotta a hantaméter.
De mi a helyzet a gyermekünkkel az idén? Nos, bármily különös és váratlan, a gyerek nagyobbnak tűnik az ajtófélfához képest. Így van, ezt látjuk és halljuk úton-útfélen. Ennek örülnünk kellene, de valahogy belül érezzük mindannyian, hogy itt valami nincs rendben. Valami nem stimmel. Valahogy mégsem sikerül föllélegeznünk, mégsem sikerül megkönnyebbülten örvendeznünk. Akkor értjük meg kétkedésünk okát, ha kimegyünk a házból és távolabbról is ránézünk a valóságra.
Nos, kedves Barátaim, erre való az országjárás, a találkozások, a nyílt és egyenes beszélgetések az emberekkel, amelyekből valós képet kaphatunk hazánk állapotáról. Mert amikor távolabbról nézzük a valóságot, akkor kiderül, hogy nem a gyerek lett nagyobb, hanem a ház lett kisebb.
Költségvetésünk hiánya a választások várható időpontjára meg fogja haladni a 10 százalékot. Ha az államadósságunkat nézzük, azt látjuk, hogy a növekmény három év alatt annyi volt, mint amennyit Kádár János harminc esztendő alatt vett fel. Az aggastyánoktól a most születő csecsemőkig mindenkinek lassan már másfél millió forint adósság nyomja a vállát, és akkor azt a kérdést, hogy hol ez a rengeteg pénz, még fel sem tettük.
Ha távolabbról nézzük a valóságot, jól látható, hogy a magyar gazdaság nem a saját lábán áll. Ahhoz, hogy 100 forint értéket előállítsunk 150 forint hitelt kell fölvennünk. Dolgozunk, de nem a pénzünk lesz több, hanem az adósságunk. Ráadásul csökkenti, zsugorítja ennek a háznak az értékét, hogy szolid családi házból utcavégi, ártéri odúvá minősítették.
Szokták mondani, a részvétel a fontos, nem a győzelem. Ezt általában a sportolókat kísérő delegációk tagjai szokták mondani, hiszen ők nem győzhetnek, ők csak részt venni tudnak, nem neveztek be e versenybe.
Kedves Barátaim!
Ha győzni nem is lehet mindig, de azért tudjuk, hogy törekedni kell rá. Törekedni kell a minél jobb helyezésre, a minél jobb eredményre. De a minimum, amit elvárunk saját magunktól, az az, hogy javuljunk és egyre jobb teljesítményt nyújtsunk. Akinek csak a részvétel a fontos, az eleve beletörődött a vereségbe. Már a verseny előtt feladta, és eleve kudarcra ítélte magát.
Magyarország is benevezett egy versenybe, egy komoly és nehéz versenyre, ahol a puszta részvétel egyvalamire elég, a lemaradásra. Hazánkat járva a legfájóbb és leginkább lehangoló érzésem az volt, hogy 2005-ben Magyarország elfogadta, nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. 2005 a beletörődés éve volt a magyarok számára.
Magyarország beletörődött, hogy rosszabbul élünk, hogy már annak is örülni kell, hogy ha csak kicsit rosszabb ma, mint tegnap volt. És arról mintha kezdenénk elfeledkezni és lemondani, hogy lehetne jobb is. Arra szinte már gondolni sem szabad. Már gondolni sem merünk a győzelemre. Gondolni sem merünk arra, hogy utolsóból ismét elsők lehessünk, legalább az új európai uniós tagok között, ahogyan elsők voltunk négy évvel ezelőtt.
Pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, az élet nem arra való, hogy kibírjuk, elviseljük. Az élet nem teher. Az élet igazából ajándék, lehetőség és kaland. Az élet arra való, hogy éljünk vele, hogy örömünket leljük benne, hogy boldogok legyünk.
magyarnemzet.hu
Váratlan helyről érkezett egy hatalmas pofon, Magyar Péter a padlóra került
