Szepesi ügynök volt?

Az állambiztonsági szaklevéltártól kikért anyagok alapján Paul Lendvai több tévés és rádiós újságíróról állítja, hogy az állambiztonsági hatóság ügynökei voltak, akik szerinte ő és családja befeketítésén dolgoztak. Listája élén Szepesi György rádióriporter áll - ismerteti a pénteki Népszabadság az Élet és Irodalom című hetilap ma megjelenő számában olvasható írást.

Kötelességem segíteni abban, hogy ilyesmi soha többé ne történhessen meg – mondta el a Népszabadságnak Paul Lendvai, más néven Lendvai Pál, aki az ötvenes évek második felében távozott Magyarországról Ausztriába. Lendvai jelenleg az Europäische Rundschau főszerkesztője, az ORF-TV Europa Studiójának vezetője. A Népszabadság az ÉS-ben csak ma napvilágot látó írást ismertetve azt közli, Lendvai azért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza a rendelkezésére bocsátott információkat, mert felháborítja, hogy legkedvesebb kollégáiról, barátairól kellett megtudnia, hogy a háta mögött nemcsak az ő, hanem a szülei befeketítésén dolgoztak.

Paul Lendvai listát állított össze azokról, akik állítása szerint az állambiztonság ügynökei voltak és róla készítettek jelentéseket. Cikkében az alábbi újságírókat nevezi meg:

Szepesi Györgyöt, az ismert rádiós újságírót Lendvai szerint „Galambos„ fedőnéven tartották nyilván. Szepesit 1950-ben szervezte be a BM Politikai Nyomozó Főosztályának belső reakció elhárítása, később kulturális területre helyezték át. A Lendvai rendelkezésére álló dokumentumok szerint Szepesi arról jelentett, hogy ő milyen, általa mindenképpen titkolni kívánt álneveken publikált, és milyen magyar kollégákkal találkozott Bécsben. Szepesi György a Népszabadság munkatársától értesült a cikkről, mivel az ÉS, mely teljes terjedelmében leközli Lendvai két kolumnás cikkét, nem foglalkozott azzal, hogy megkérdezze az írásban megnevezett személyek véleményét. Szepesi a Népszabadság megkeresésére nem kívánta kommentálni Lendvai állításait.

Spánn Gábor újságíró „Harmat Gábor” fedőnéven 1971-től a kulturális elhárító osztály titkos munkatársaként dolgozott. Ügynökmúltjára Lendvai egyik könyvében már korábban utalt, amire válaszul Spánn Harmat-cseppek néven adta ki rádiós jegyzeteit. A negyven évig a köztévénél, jelenleg a Magyar Rádió külsős jegyzetírójaként dolgozó újságíró a Kádár-korszakban nyugati tévéstábok mellé rendelt gyártásvezetőként jelentéseket adott a forgatásokról.

- Amikor az 1956-os forradalom huszadik évfordulóján az ORF stábja Budapesten forgatott, az MTV nemzetközi kapcsolatok osztályvezetője megfenyegetett, s kötelezett, minden este adjak gyártási jelentést. Persze tudtam, hol fognak landolni e jelentések. A stáb tagjaival, köztük Paul Lendvaival is közöltem mindjárt az első este: ami a jelenlétemben elhangzik, papírra kerül. Amúgy Lendvai megkért, este menjek haza, ők majd a saját szakállukra szereznek érdemi, vagyis nem „preparált„ nyilatkozókat. Ezt nem jelentettem, miként azt sem, amikor megtudtam, hogy például Mécs Imrét sikerült megszólaltatniuk. Sőt: tanácsoltam nekik, hogy ha tilosban forgatnak, ne az osztrák tévé kocsijával tegyék, vigyenek magukkal ”szűz kazettát„ arra az esetre, ha elkapnák őket, illetve a svarc felvételeket azonnal adják át az ORF-nek a határon. Ezek után, amikor a filmet leadták, az MTV elnökétől meg is kaptam a magamét. Tény, hogy ezek után Lendvai listára került, forgatási kérelmeit rendre elutasították – kommentálta Spánn az állításokat.

„Urbán”: Lóránt László Endre újságíró, 1960-63 között az MTI bécsi tudósítójaként a BM III/I. (külföldi hírszerzés) titkos munkatársa volt. Lendvai állítása szerint karriert akart csinálni, ezért légből kapott információkkal igyekezett bizonyítani, hogy rajta keresztül exkluzív információkat kap az osztrák Néppárt legfelsőbb vezetésétől. Ezen álinformációkra alapozva „Cole Michael„ néven ún. kutatódossziét nyitottak Lendvairól mint (beszervezendő) társadalmi kapcsolatról. A beszervezés alapját édesanyja kiutazási kérelmének elbírálása jelentette volna.

„Herczeg” alias Heltai András, Lóránt utódja Bécsben, a Lendvai által idézett jelentéseiben arról panaszkodott, hogy nem kapott bizalmas információkat „Cole”-ról.

„Lehel„ fedőnéven Földényi Ervin rádiós szerkesztő, „Budai I” fedőnéven pedig Bencsik Imre író, dramaturg is jelentett Lendvairól – ismerteti Lendvai listáját a Népszabadság.

Az ÉS mintegy tíz éve szorgalmazza az állambiztonsági anyagok teljes körű nyilvánosságának megteremtését, s e céltól vezérelve adott helyt több, hasonló „leleplező„ írásnak – nyilatkozott a Népszabadságnak Kovács Zoltán főszerkesztő, aki állítja az ilyen jellegű írások közlésével nem a lejáratás a céljuk, „sokkal inkább a jogalkotó figyelmének felhívása arra, hogy megfelelő szabályozással elkerülhetők volnának a hasonló, kínos esetek.”

(Az ÉS ugyanakkor már többször vesztett pert más „leleplező” ügyben – a szerk.)

(Népszabadság/ÉS)