Akadt olyan települési önkormányzat – Velence –, ahol a jelek arra utalnak, hogy kétszeres jutalmazás történt, mert az alapítványon keresztüli juttatások mellett szabályosan is számfejtették az érintettek részére a jutalmakat. Az alapítványtól az önkormányzatok oktatási szolgáltatáscsomagokat vásároltak, s a „jutalmazottak” egyéni kérelmeikre, saját számláikra utalva kapták meg az utánuk befizetett összeg 70 százalékát. Az ügyben illetékes hatóságokat két év alatt már több alkalommal is értesítették a rejtélyes jutalmazási gyakorlatról, de információink szerint még egyetlen önkormányzatnál sem vizsgálták a szabálytalannak tűnő pénzmozgásokat.
Papp Gyula Gábor, a Fejér megyei Velence település jegyzője 1999-ben a jegyzőkönyvek tanúsága szerint arról tájékozatta a város képviselő-testületét, hogy a jövőben a jutalmakat oktatásiszolgáltatás-csomag vásárlására fordítják, amely nem jelent majd külön terhet a költségvetés számára. A jegyző utalt arra is, hogy az érintettek a bruttó jutalmaknak a 70 százalékát egyéni kérelemre a bankszámláikra utalva visszakapják, ami után nem kell köztartozást fizetni.
– 1999-től kezdve éveken át vásároltak a Random Alapítványtól oktatásiszolgáltatás-csomagokat. Az összesen több mint 39 millió forintot a költségvetés terhére, működési kiadásként számolták el. Az összeg után nem fizették meg a járulékokat, így csaknem 15 millió forint kifizetése elmaradt. A jutalmazottak pedig összesen hasonló nagyságrendű személyi jövedelemadó megfizetését mulasztották el. A legfurcsább az egészben, hogy a jutalmakat az érintettek részére szabályszerűen is számfejtették és folyósították. Gyakorlatilag kétszeres jutalmazás történt, amelyről a képviselő-testületet félretájékoztatták – szögezte le Brájer György adószakértő.
Bár a kétszeres jutalmazás unikum, az oktatásiszolgáltatás-csomag vásárlása s a jutalmak ilyen módon való kifizetése nem ismeretlen az APEH előtt. Információink szerint a megyében számos település „folyamodott” oktatásiszolgáltatás-csomagért a Random Alapítványhoz.
A Magyar Nemzet megkereste az APEH Fejér Megyei Igazgatóságát, ahol érdeklődésünkre elmondták, hogy az üggyel kapcsolatban az adótitok védelme miatt információt nem adhatnak ki.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint azonban a nem meghatározható, nem azonosítható, konkrét adózóhoz nem köthető statisztikai számok közlésével adótitoksértést nem valósítanak meg. – Annál is inkább, mert a konkrét ügyben állami pénzről van szó – tette hozzá az adatvédelmi biztos.
A Fejér Megyei Közigazgatási Hivataltól annyit azonban megtudtunk, hogy tudnak a történtekről. – Bizonyos tudomásunk van róla, ez az ügy nem a mi kompetenciánk, ez inkább az adóhatóságot érinti. Az ilyen jellegű esetekre felhívtuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az APEH Fejér Megyei Igazgatóságának a figyelmét – jegyezte meg Gelencsér József hivatalvezető.
Az ÁSZ illetékese érdeklődésünkre elmondta, ebben a témában sem lezárt, sem folyamatban levő vizsgálat nincs. – Az önkormányzatokat az APEH is vizsgálja, adó és járulék megfizetésének elmaradása esetén ők illetékesek a vizsgálatok lefolytatásában. Mi nem vagyunk hatóság, mi csak ajánlásokat és javaslatokat tehetünk az önkormányzatok számára – közölte Csecserits Imréné, az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese.
Balsay István, a Fidesz országgyűlési képviselője 2005-ben az ügyben már egyszer levéllel fordult Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszterhez, aki 2005. február 7-i keltezésű válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy az APEH Fejér Megyei Igazgatósága több településen, összesen 339 magánszemély terhére addig az időpontig 61,950 millió forint személyijövedelemadó-kötelezettséget állapított meg. – Az ellenőrzést realizáló határozatokban a megállapított pótlólagos személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezte az érintett személyeket, azonban sem adóbírság, sem késedelmi pótlékot nem számítottak fel – áll a levélben. A válaszból az is kiderül, hogy az önkormányzatok vizsgálata a magánszemélyek ellenőrzését követően kezdődik.
Az ellenzéki képviselő elmondta, az önkormányzat gazdálkodásának törvényességért a polgármester felel. – Annak idején megkerestük Velence önkormányzatát, hogy felhívjuk a figyelmüket a törvénytelenségre, aminek az lett az eredménye, hogy az egyikünket megfenyegették, engem pedig hat év sikeres tevékenység után – amikor elfogadtattam a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Térség Fejlesztési Tanács programját a kormánnyal – csakhamar eltávolítottak a szervezet elnöki székéből. Azóta a Velencei-tó–Vértes térség kikerült az integrált tervezésű, kiemelt térségek csoportjából. Ezzel úgy vélem, Oláhné Surányi Ágnes velencei polgármester régi vágya teljesült – jegyezte meg Balsay István.
Összegezve: az érintett hatóságok tudnak a történtekről, ám kizárólag az APEH kezdett vizsgálatokat. Nem tudni azonban, hogy az ügy hol tart, nem lehet pontosan tudni, hogy az érintett önkormányzatoknál megkezdték-e már a vizsgálatot, mert az APEH erről naprakész tájékoztatást nem adott. Úgy tudjuk viszont, hogy az ügy miatt még egyetlen polgármester ellen sem indult vizsgálat, Velence első embere, Oláhné Surányi Ágnes polgármesteri széke is mintha stabilan állna egyelőre, így továbbra is felveheti a több mint 468 ezer forintos havi fizetését és a bér 20 százalékának megfelelő, csaknem 94 ezer forintos havi költség- átalányát. (Érdekességképpen elmondható, hogy a 130 ezer lélekszámú győri polgármesternek, Balogh Józsefnek ennél alig több, 495 ezer forint a havi bére, amelyet 2004. január 1-jével állapítottak meg.)
Megkerestük az önkormányzat képviselőit, akik egymásnak ellentmondó információkkal szolgáltak az üggyel kapcsolatban.
Van, aki hallott róla, van, aki nem, de akadt több olyan városatya is, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Sirák Andrásné, aki 1998 és 2002 között volt önkormányzati képviselő, viszont elmondta, tud arról, hogy a jutalmakat alapítványon keresztül fizették ki.
Szerettük volna megkeresni Velence polgármesterét, de többszöri keresésünk ellenére nem tudtuk utolérni. Papp Gyula Gábor jegyző ellenben elmondta, náluk se jutalmat, se prémiumot, se 13. havi fizetést az említett módon nem fizettek ki. – Oktatásiszolgáltatás-csomagot valóban vásároltunk, de ezt az önkormányzat teheti, és tette is. A pénzek visszatérítéséhez az önkormányzatnak semmi köze nem volt – árulta el a jegyző. Papp Gyula Gábor arra a kérdésre, hogy miért volt az oktatásiszolgáltatás-csomag különböző egyénekre eső öszszegeiben súlyos aránytalanság, annyit válaszolt, hogy a távoktatás az oktatási terv szerint történt.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
