A korábbi hírekkel ellentétben nem szűnik meg a gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet. A döntést szerdán a helyszínen jelentette be a földművelésügyi miniszter. Gráf József rossz hírst is közölt: a félszáz főt foglalkoztató intézetben takarékossági okokból tizenöt-húsz státust megszüntetnek. Kérdéses, hogy a nehezebb feltételek ellenére fenn tudják-e tartani Gödöllőn az őshonos baromfik legnagyobb génbankját. Az intézet hét magyar tyúk-, két pulyka- és egy-egy gyöngytyúk-, kacsa-, libafaj genetikai állományának megőrzését végzi.
A tápiószelei Agrobotanikai Intézet nem kapott kormányzati mentőövet. A hazai szántóföldi és zöldségnövények génbankját működtető intézmény január 1-jén beolvadt az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetbe. Tápiószelén is csökkentették a kutatók létszámát, pedig nemrég kapta feladatul az intézet a nemzeti Génbankadatbázis és -Gyűjtemény kialakítását és működtetését. Az MTA mezőgazdasági bizottsága már tiltakozott a döntés ellen. A testület attól tart, hogy a feltételek romlásával örökre elveszíthetünk egyes, a Kárpát-medencére jellemző növényfajokat.
A veszélyeztetett génbankok közé tartozik a pécsi Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet is. A költségelvonások miatt Pécsett az elmúlt két évben csaknem negyven százalékkal kevesebben, romló anyagi feltételek mellett foglalkoznak a nálunk nemesített szőlőfajták, illetve a klóngyűjtemény megőrzésével.
Hasonlóan siralmas a csonthéjas gyümölcsök, a kajszibarackok génbanki szerepét betöltő érdi, illetve a ceglédi Gyümölcskutató Intézet helyzete. Érden például harminchektáros ültetvényen nyolcvan gyümölcsfajta (cseresznye, meggy, dió, mandula) fenntartásáról, illetve szaporításáról kellene gondoskodni, de ehhez évről évre kevesebb állami támogatást kapnak.
Nem sokkal jobb az őshonos hazai állatok legnagyobb génbankját fenntartó Hortobágyi Természetvédelmi Génmegőrző Közhasznú Társaság helyzete sem. A többek között a szürkemarha, a rackajuh, a nóniusz vagy a házibivaly megőrzését, gondozását végző szervezet idén egyetlen fillér állami támogatást sem kap, csaknem egymilliárd forintos költségvetésüket saját bevételeikből, illetve uniós támogatásokból biztosítják. Komoly pénzt hoz a biotermékek értékesítése, illetve az idegenforgalom. Évek óta napirenden szerepel, hogy a társaságot beolvasztják a Hortobágyi Nemzeti Parkba, de hivatalos döntés még nincs az ügyben.
A biogénbankok nélkül nem maradhatnak fenn az országgyűlési határozatban nemzeti kinccsé nyilvánított őshonos állat- és növényfajok. A határozat szerint ezek tenyésztését, fenntartását az államnak segítenie kell. A nemzeti büszkeségen túl gazdasági szempontok miatt is előnyös a fennmaradásuk – a mangalica esete is ezt igazolta. Bebizonyosodott az is, hogy a nemesített fajok jóval kevésbé ellenállók, mint a szürkemarha vagy például a kendermagos tyúk. A génbankok elsorvasztása ráadásul ellentmond nemzetközi kötelezettségeinknek is. Magyarország a riói biodiverzitás-egyezményben vállalta a biológiai sokféleség megőrzését.
Az agrártárca szerint az intézményi létszámcsökkentés és a takarékosabb gazdálkodás miatt szükség van az átszervezésekre, de gondoskodnak minden őshonos állat- és növényfaj fennmaradásáról. Hartmann Mátyás viszont, aki nemrég az Országos Környezetvédelmi Tanács nevében közleményben hívta fel a figyelmet az őshonos hazai állatok és növények megőrzésének fontosságára, úgy látja: az állam gondatlansága miatt pótolhatatlan értékek mehetnek veszendőbe. Hangsúlyozta: Magyarországon negyvenöt gyűjteményben összesen százezer Kárpát-medencei faj génkészletét őrzik. Mivel sok fajta csak egy adott tájon honos, fennmaradásukat is az ott működő intézetekben lehet biztosítani. Ezért különösen veszélyes a földművelésügyi tárca „intézményracionalizáló„ törekvése. A kutatóhelyek, alapültetvények, kertek megszűnése az őshonos állat- és növényállomány kipusztulásához vezethet.
(Magyar Hírlap)
origo.hu
Miniszterelnöki biztos a PDSZ-ről: már holnap megnyitnák az óvodák és iskolák kapuit a drag queen-eknek
