A fantomcégek sokmilliárdos kárt okoznak

A tényleges gazdasági tevékenységet nem végző, de a számlák után az áfát visszaigénylő fiktív cégek több milliárd forintos kárt okoznak az államnak. A legtöbb esetet nehéz felderíteni, mivel csak hosszadalmas utánajárással lehet bebizonyítani, hogy egy vállalkozás valóban fantomcég-e.

A gazdasági bűncselekmények elkövetői sok ímilliárd forinttal károsítják meg az államot. A közelmúltban a Fővárosi Ítélőtábla büntetőtanácsai százmilliós, sőt esetenként milliárdos nagyságrendű áfacsalásokkal és vámügyekkel foglalkoztak.

Czine Ágnes, a büntetőkollégium vezetője a Világgazdaságnak beszámolt róla, a leggyakoribb elkövetési mód, hogy a vádlottak fiktív cégeket alapítanak, amelyek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeznek, ugyanakkor számlákat állítanak ki, és visszaigénylik az áfát. Ismertette: az ügyekből kiemelkedett az egy 1,1 milliárd forintos károkozás. Sok visszaélés történt a halasztott vámfizetés kedvezményével is, az egyik ügyben a vádlottak több mint 3 milliárd forint kárt okoztak.

A büntetőkollégium vezetője leszögezte: sokévi szabadságvesztéssel sújthatják a gazdasági bűncselekményt elkövetőket, és az elítéltnek meg kell térítenie a többnyire az államnak okozott kárt. Példaként említette az említett nagy áfacsalásos ügy elsőrendű vádlottját, akit hatévi börtönbüntetése mellett csaknem 700 millió forint kártérítésre kötelezték, és végleges hatállyal eltiltották a gazdasági ügyvezetéstől, mint foglalkozástól.

Évente több száz bűnper fut be a Fővárosi Ítélőtáblára, de ezeknek csekély részét teszik ki a gazdasági bűncselekmények. A legtöbb esetet nehéz felderíteni, és a büntető szabályok mellett társasági jogi, adójogi rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.

Nagy utánajárással lehet kideríteni, hogy egy vállalkozás valójában fantomcég-e – ismertette a Világgazdasággal a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, Vadász Iván. Hozzátette: nehézkesen működik a céginformációs szolgálat, és szükséges lenne a díjat csökkenteni, mivel véleménye szerint államérdek lenne, hogy a nyilvánosan megismerhető adatokhoz valóban minél szélesebb kör hozzájusson.

Az adóhatóság 2003-ban még mintegy 2500 büntetőfeljelentést tett a nyomozóhatóságoknál, 2005-ben ez a száma nem érte el a kétezret sem, de a az egy büntetőfeljelentésre jutó elkövetési érték megduplázódott.

(Forrás: Világgazdaság)