A reklámszakma nem tud mit kezdeni a nyugdíjasokkal

Magyarországon a cégek és a reklámügynökségek többsége továbbra sem tud mit kezdeni az idősebb korosztállyal, pedig az 55 év felettiek aktívak és fizetőképes keresletet jelentenek. Nyugat-Európában a döntéshozók már felismerték e korosztály fontos szerepét.

MNO
2006. 02. 25. 23:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt években nem sokat változott az a trend, miszerint a cégek és a reklámügynökségek többsége nem igazán tud mit kezdeni az öregekkel. Nyugat-Európában pedig külön „idősképzést” kap a reklámszakma.

Noha a magyar lakosság 20 százaléka 65 év fölötti, a cégek többsége nem tud mit ajánlani ennek korcsoportnak. Az elmúlt években nem történt sok változás ezen a téren, az idős arc továbbra sem piacképes – vélekedik Törőcsik Mária marketingszakértő. Kiemelte: gyakori, hogy az idősebbeknek szánt hirdetésekben is a fiatalabbakra hatnak, míg a más korosztálynak szóló reklámokban háttérszereplőként vagy kifigurázva jelennek meg az öregek. Törőcsik szerint ez azért fordulhat elő, mert a társadalom dilettáns módon áll a betegséghez, az öregséghez és a halálhoz. A többségnek negatív asszociációi vannak a „nyugdíjas” vagy az „idős” szavak hallatán – tette hozzá.

A marketingszakértő szerint előbb-utóbb a vállalatoknak is rá kell ébredniük, hogy egyre fontosabbá válik az 55 éven felüli korosztály, amelynek fogyasztási szokásai is sokat változtak. Ezen generáció nagy része aktív, fizetőképes keresletet jelentenek, és nyitottak a világra. Törőcsik leszögezte: az idősebbeket más technikákkal kell megszólítani.

Magyarországon a reklámra legtöbbet költők, vagyis az autógyárak és a mobilcégek többsége nem próbál kommunikálni az idősekkel, csak speciális vitaminok, műfogsorragasztók vagy fájdalomcsillapítók reklámjai szólítják meg az 55 év feletti korosztályt.

Az egészségmegőrző készítmények piacvezető magyar gyártója, a Béres Rt. lényeges célcsoportnak tartja az idősebbeket, hiszen ők gyakrabban vásárolnak egészségmegőrző patikaszereket, és koruk, valamint a korral járó betegségeik miatt nyitottabbak erre a készítménykörre – mondta Kutas István kommunikációs igazgató.

A társaság a marketingtevékenységében elkülöníti az 50–65 év közötti és 65 fölötti korosztályt. A magas státusú, aktív szeniorok elérésének módja nem sokban különbözik az általános prémium szegmensétől, míg a nyugdíjasok megszólításához már testre szabott médiamix szükséges. Ők az ingyenes patikai lapok, a vidéki, a helyi és az egyházi lapok olvasói, így elsősorban ezeken keresztül, valamint a csúcsidőn kívüli televíziós műsorok környezetében elhelyezett reklámspotokkal lehet elérni őket, valamint a közszolgálati rádió délelőtti műsorsávjában elhangzó reklámriportok is hatékonyan szólítják meg a korosztályt.

A nyugdíjas és idős korosztály Nyugat-Európában is gondot okoz a reklámszakmában, bár az elmúlt években több európai országban is pozitív változások indultak be – közölte Törőcsik. A döntéshozók itt belátták e korosztály fontos szerepét a fogyasztásban, és a szakmából hiányzó empátiát, a korosztállyal kapcsolatos ismeretek hiányát tréningekkel próbálják megszüntetni. Külföldön már több cég is az 55 év fölötti korosztályból választott magának reklámarcot.

(Forrás: Napi Gazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.