Magyarországon 2004-ben a GDP 39,2 százalékát vonta el az állam különféle adók, társadalombiztosítási és egyéb járulékok, illetékek és más, tételes fizetnivalók formájában, ez gyakorlatilag változatlan adóterhelési mértéket jelent, mint 2003-ben és 2002-ben – írja a Figyelőnet.
A 40,7 százalékos EU-átlagnál árnyalatnyival kisebb a magyar adat, de ha az új tagállamokkal hasonlítjuk össze a magyar adófizetők kötelezettségeit, azt látjuk, hogy csak Szlovénia előzi meg hazánkat, de ő is csak egy kevéssel (39,9 százalék). Lényegesen kevesebb adót kell viszont fizetni Lengyelországban (34,3 százalék), Csehországban (36,6 százalék) és Szlovákiában is (30,6 százalék). Nem is beszélve a balti államokról, ahol EU-szerte a legalacsonyabb adótehernek örvendhetnek a polgárok: Litvániában csak a GDP 28,7 százalékát vonja el az állam, Lettországban pedig csupán 29,1 százalékát.
EU-átlagban egyébként enyhén csökkent az adóelvonás mértéke, a 40,7 százalékos mostani adattal szemben 2003-ban még 40,9 százalékot regisztráltak. 1995-1999 között folyamatosan emelkedett a terhek összege az unió mai 25 tagjának átlagában (41,2 százalékról 42,4 százalékra), utána viszont 2002-ig minden évben csökkent (2002-ben elérve a 40,8 százalékot), azóta pedig gyakorlatilag változatlan. A legtöbbet továbbra is két skandináv ország veszi ki az adófizetők zsebéből (Svédország a GDP 51,2 százalékát, Dánia pedig 49,9 százalékot – igaz, valószínűleg ez a két tagállam nyújtja a legmagasabb szintű szociális és jóléti ellátórendszert is polgárainak).
Az egyes tagállamok között igen nagy eltérések adódnak az adóbevételek megoszlása szempontjából. Meglepő, hogy az összességében az egyik legmagasabb adóterhelést felmutató Dánia a társadalombiztosítási járulékokat illetően a legkisebb elvonást mutatja (a GDP-nek alig 1,2 százaléka). Ennek az az oka, hogy a dán társadalombiztosítási rendszert nem biztosítási jellegű járulékokból, hanem szinte kizárólag adókból finanszírozzák. Ennek megfelelően a jövedelmek és a vagyon adóztatása Dániában kiugróan magas (a GDP 30,0 százalékára rúg), több mint másfélszer akkora, mint a sorban a következő helyen álló Svédországban (19,4 százalék).
A jövedelmeket és a vagyont legkevésbé Szlovákiában terhelik adók (6,1 százalék GDP-arányosan), ami nyilván az egykulcsos jövedelemadó következménye. Magyarországon a termelést és az importot meglepően magas, a 13,8 százalékos GDP-arányos EU-átlagot jócskán meghaladó adók sújtják (16,3 százalék). A jövedelmeket és a vagyonokat az 13,5 százalékos uniós középértéknél sokkal kisebb, csupán 9,2 százalékos adó terheli. A társadalombiztosítási járulékok hazai szintje (a GDP 13,5 százaléka) uniós viszonylatban a középmezőnyben van (az átlag 13,1 százalék).
(fn.hu)
origo.hu
Menczer Tamás: Szijjártó Péter vétózott Brüsszelben
