Égetik vagy földbe kerül?

Két hónapja elvben egyetlen dögkút sem működhet Magyarországon. Egy idén januártól érvényben lévő rendelet értelmében az állattetemeket a veszélyes hulladékokhoz hasonlóan kell(ene) ártalmatlanítani. Az állatorvosok nem tudják nyomon követni, mi lesz a háztájikban elhullott állatok sorsa.

MNO
2006. 02. 23. 9:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két hónapja elvben egyetlen dögkút sem működhet Magyarországon. Egy idén januártól érvényben lévő rendelet értelmében az állattetemeket a veszélyes hulladékokhoz hasonlóan kell(ene) ártalmatlanítani – írja a Magyar Hírlap.

Hogy teljesülnek-e az új előírások, azt a hatóságok sem tudják. A madárinfluenza megjelenése óta különösen túlterhelt állat-egészségügyi állomások csak a nagy állattartó telepeket tudják ellenőrizni. Több megyei állat-egészségügyi állomáson érdeklődtünk: Borsodban, Szabolcsban és Vas megyében is azt a választ kaptuk, hogy a nagy szarvasmarha-, juh- és sertéstelepek szerződést kötöttek az ATEV-vel (állati fehérjéket feldolgozó társasággal), a cég regionális feldolgozóüzemébe viszik a dögöket – olvasható a lapban.

A dögkutakat mindhárom megyében határidőre felszámolták, így ide már nem vihetik a gazdák elhullott állataikat.

A gyakran csupán egy lakattal lezárt, könnyen megdézsmálható dögkutak megszüntetését a fertőzésveszély indokolta. A földbe ásott vermek helyett kerítéssel védett, őrzött gyűjtőhelyeken kell tárolni a szállításig az állati tetemeket. Igaz, még így sem garantált a dögök biztonságos őrzése. A rendelet életbe lépése után februárban Hernádcécen egy ilyen konténert fosztottak ki. A lopott hús egy részét értékesítették, a többit azóta sem találják. Az évente 15-20 ezer sertést nevelő Szerencsi Mezőgazdasági Rt. telepét és a környék éttermeit az eset óta fokozottan ellenőrzik – mondta a lapnak Gönczi Károly, Borsod megye állat-egészségügyi vezetője.

Azt viszont az állatorvosok nem tudják nyomon követni, mi lesz a kisebb gazdaságokban vagy a háztájikban elhullott állatok sorsa – válaszolták a lap érdeklődésére a megkérdezett megyei állat-egészségügyi állomásokon. Gond, hogy nem egyértelműek a követelmények. Csak az ötven kilogrammnál nehezebb állatokra vonatkoznak a szigorú ártalmatlanítási előírások. A súlyhatárnál könnyebb háziállatokat a helyi települési szabályok szerint kell elföldelni. A kedvtelésből tartott házi kedvenceket (kutyát, macskát) bárki akár a saját kertjében eltemetheti.
A fertőzésveszély miatt a madárinfluenza-gyanús madártetemekre rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak. Begyűjtésük megkönnyítésére a 189-es ingyenes számon éjjel-nappal bejelenthetjük hollétüket – informál a lap.

A Magyar Hírlap szerint minden megyei állat-egészségügyi állomás készenlétbe állított erre a célra egy begyűjtő autót, megfelelően kiképzett és védőfelszereléssel ellátott személyzettel.
A tetemeket a budapesti Országos Állat-egészségügyi Intézetbe szállítják. A fertőző tetemek megsemmisítését nálunk is az érvényben lévő uniós előírások szerint végzik, általában égetéssel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.