Elvetik a „szülőföldön maradás” alapelvet
Február 24-én a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében tudományos műhelytanácskozást tartott az Apáczai Közalapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Hidvégi Mikó Alapítvány és a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága a magyarság jövőjéről. Az előadók jövőképeket vázoltak fel, stratégiákat, lehetséges megoldásokat mutattak be.
Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke kijelentette: változtatni kell a „szülőföldön maradás axiómáján”. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke hozzátette: a hivatalos Magyarország még nem nőtt fel a szerepre, a meglevő stratégiai zavar felszámolása a legfontosabb. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke öt pontban fejtette ki véleményét: a „megsegítő” Magyarország helyett a felelős kétoldalú együttműködésre van szükség, valamint a magyar–magyar viszonyok depolitizálására, a „szülőföldön maradás” alapelv feladására, és a nemzet egészében való gondolkodásra.
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója ismertetett egy tanulmányt: ezek szerint a „szülőföldön maradás” kérdésével kapcsolatban a megkérdezettek 37 százaléka mondta, hogy nem tartható, 23 százaléka az inkább nem tartható állásponton volt – tehát 60 százalékban azon az állásponton voltak a válaszadók, hogy nem tartható tovább ez a doktrína. A válaszadók 78 százaléka egyértelműen azt mondta, hogy a jelenlegi határon túli oktatástámogatáson változtatni kell. Magyarország érdekeivel kapcsolatban a határon túli munkaerő-potenciált és a „demográfiai pótlékot” emelték ki a véleményt nyilvánítók. Markánsan megjelenik a válaszokban, hogy Magyarországnak közös fejlesztésekben kellene gondolkodnia, és elsősorban a Kárpát-medencei munkaerőpiacra kellene koncentrálnia.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a támogatáspolitikát meg kell változtatni. A rendezvényen elsősorban szakemberek vettek részt, politikusokat-döntéshozókat nem hívtak meg a szervezők. A tanácskozáson több mint 250 magyarországi és határon túli szakember vett részt, ami azért is komoly dolog, mert az anyagi korlátok miatt a szervezők nem tudták megtéríteni a határon túli résztvevők utazási költségét.
(Erdély.ma)
Újabb nagygyűlés az autonómiáról
Míg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 15-ére tervezi nagygyűlését Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke elmondta: a Székelyföldön kívüli részek hasonló nagygyűlést tartanak március 11-én Szatmárnémetiben. Azt szeretnénk, hogy a székely részeken és egész Romániában a magyarok ismét dönthessenek a saját sorsukról – fogalmazott Tőkés, aki szerint az autonómiát nem sajátíthatja ki magának senki, az RMDSZ sem. Hozzátette: aggasztónak tarja, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke a székelyudvarhelyi nagygyűlés ellen nyilatkozott. Hozzátette: az is fájó, hogy miközben ők egy autonóm magyar állami egyetem létrehozására törekednek, a magyar kormány szóvivője, illetve államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak nincs álláspontja a kolozsvári Bolyai Egyetem tárgyában. – Január végén egy autonómiáról szóló egyeztető értekezletet tartottunk, ahol minden polgári, politikai és egyházi képviselet megjelent, beleértve az RMDSZ-t is. Arra kell törekednünk, hogy olyan egyetértést alakítsunk ki az autonómia körül, amely a ’90-es évek elején jellemző volt – hangsúlyozta Tőkés.
Közben Markó Béla az Autonómia és magyar megmaradás című budapesti klubesten Jeszenszky Géza volt külügyminiszter kérdéseire válaszolva beszélt az erdélyi magyarságot foglalkoztató aktuális kérdésekről. Hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy az erdélyi magyarság több pártot hozzon létre a maga számára. „Nem pártok lennének – szögezte le –, hanem politikai műhelyek, mert nem jutnának be a román parlamentbe, és még a közelébe se kerülnének annak, amit minden párt kaphat: hatalmat, ráhatást, befolyást, programja érvényesítését.„ Leszögezte: ha a közelébe akarunk kerülni azoknak az eszközöknek, amelyekkel a politika élni szokott, akkor együtt kell maradnunk, s ehhez kompromisszumkészség szükséges minden oldalon. „A magyarságban itt, a Kárpát-medencében, ebben a pillanatban erő van és képesség, nem csupán a túlélésre, hanem a fölemelkedésre” – jelentette ki Markó. Hozzátette, néhány év múlva egészen más perspektívából fogjuk nézni a mostani gondjainkat.
Jeszenszky Géza kijelentette: „a radikalizmus és kompromisszumkészség keverékének célszerűségét olyan jól fogalmazta meg Markó Béla, hogy tanulhatnának tőle mind a hazai, mind más országokbeli, de az európai politikusok is”.
(Erdély.ma/Duna Televízió, Új magyar szó)
Egészségügy: fizessen a biztosított?
Elképzelhető, hogy a szlovákiai Általános Egészségbiztosító (VSZP) ügyfeleinek márciustól fizetniük kell az orvosi kezelésekért. Noha a biztosító már több orvosi szervezettel megegyezett a 2006-os szerződések ügyében, a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) nem ért egyet a VSZP szerződésjavaslatával. – Hétfőn még lesz egy forduló, és ha a javaslat nem változik, nem írjuk alá a szerződést – mondta az Új Szónak Eduard Kovác, a kamara főtitkára. – A tavalyi szerződést február 28-ig hosszabbítottuk meg, ha nem lesz megegyezés, ezután nincs szerződés – jelentette ki. Ebben az esetben a kamara azt javasolja majd tagjainak, ne kössenek új szerződést a legnagyobb egészségbiztosítóval, és csak a halaszthatatlan kezeléseket végezzék ingyen az Általános Egészségbiztosító ügyfelei számára – így a kezelések nagy részéért fizetni kellene. Kérdés, hogy hány orvos helyesli majd a kamara felhívását, és hányan tagadnák meg a szerződés aláírását. „Ha a beteg nem tud fizetni a biztosító által elhalaszthatónak ítélt kezelésért, akkor az orvos állítson ki adóslevelet a betegnek” – javasolja honlapján a kamara a szerződéskötést esetleg elutasító orvosoknak.
(Új Szó Online)
Újratanulják anyanyelvüket
Gyermekek, majd felnőttek magyar anyanyelvi képzését indította el a vajdasági Palánkán a Vecsera Sándor Magyar Művelődési Egyesület – úgy gondolták, hogy a 30 éve szünetelő magyar nyelvoktatás miatt keletkezett űrt az anyanyelvtudásban be lehet pótolni. A tanítás az egyesület és a Vajdasági Pedagógiai Intézet közös szervezésében kezdődött meg február végén. Kovács Edit tanárnő a közel három tucat jelentkezőt három csoportba osztotta fel: egy csoportba azok kerültek, akik némileg tudják anyanyelvünket, a másik kettőbe pedig azok, akik teljesen elfelejtették vagy soha meg sem tanulták őseik nyelvét.
A palánkai Vecsera Sándor MME-ben igencsak elégedettek lehetnek, mivel a vártnál jóval többen jelentek meg a magyar nyelv elsajátítására vagy újra elsajátítására.
(Magyar Szó Online)
origo.hu
Kitüntették a Jeszenszky házaspárt megmentő férfit
