Deák Dániel: Ursula von der Leyenék újabb eszkalációra készülnek

Orbán Viktor Brüsszelbe utazik, ahol a patrióta vezetők találkozója után az EU-csúcson is komoly viták várhatók. A konfliktus középpontjában az Európai Bizottság terve áll, amely a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával finanszírozná Ukrajnát. Deák Dániel szerint ez súlyos jogi és gazdasági kockázatokat hordoz, és alááshatja a béketörekvéseket. A magyar kormányfő célja, hogy megakadályozza az eszkalációt és megvédje a magyar adófizetők pénzét.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP

Orbán Viktor kedden Brüsszelbe utazik, ahol szerdán a patrióta vezetők találkozóján vesz részt, csütörtökön pedig kezdetét veszi az Európai Unió soron következő csúcstalálkozója. A tanácskozás a várakozások szerint komoly politikai feszültségeket hoz majd, különösen az Ukrajnával kapcsolatos finanszírozási kérdések miatt. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a legújabb videóelemzésében arra hívta fel a figyelmet: jelentős nyomás nehezedik majd a magyar miniszterelnökre, mivel az Európai Bizottság újabb, szerinte veszélyes eszkalációs lépésre készül a befagyasztott orosz vagyon ügyében.

Deák Dániel arra hívta fel a figyelmet: jelentős nyomás nehezedik majd a magyar miniszterelnökre. Fotó: AFP

Deák Dániel globális kockázatra figyelmeztet

Az elemző – aki maga is tagja lesz a Brüsszelbe utazó magyar delegációnak – úgy fogalmazott: az EU-csúcson várható viták középpontjában Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság azon terve áll, amely szerint az unióban befagyasztott orosz állami vagyonból finanszíroznák Ukrajna további támogatását. 

Deák Dániel kifejtette: 

a lépés messze túlmutat egy technikai pénzügyi kérdésen, és akár a béketörekvések teljes ellehetetlenítéséhez is vezethet.

Az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon nagysága becslések szerint 210–250 milliárd euró között mozog. Ennek túlnyomó részét – mintegy 190–193 milliárd eurónyi állampapírt, kötvényt és egyéb pénzügyi eszközt – egy Belgiumban bejegyzett értékpapír-letéti intézmény kezeli. Az Európai Bizottság tervei szerint ezt a vagyont kölcsön formájában juttatnák Ukrajnának. A konstrukció lényege, hogy Kijevnek csak abban az esetben kellene törlesztenie, ha Oroszország a háború lezárását követően jóvátételt fizetne. Vagyis az unió lényegében megelőlegezné az orosz jóvátételt, mégpedig az orosz vagyon terhére. Az elkobzás beláthatatlan következményeiről egy korábbi cikkünkben esett szó.

Deák Dániel hangsúlyozta: ahhoz, hogy ez a terv megvalósulhasson, a befagyasztott vagyont részben vagy egészben el kellene kobozni Oroszországtól. Ez azonban súlyos nemzetközi jogi akadályokba ütközik, és komoly kockázatot jelent a globális pénzügyi rendszer stabilitására nézve is.

Nem véletlen, hogy még az Egyesült Államok is óvatosan viszonyul a javaslathoz. Moszkva már egyértelművé tette: minden lehetséges jogi és politikai eszközzel fellép az orosz vagyon elrablásában részt vevő országokkal szemben. Az Orosz Jegybank közölte, hogy az illetékes hatóságoknál minden fórumon jogorvoslatot kezdeményeznek. Emellett reális veszélyként merült fel, hogy Oroszország válaszlépésként elkobozhatja a területén lévő európai vagyont, sőt a folyamat akár Kínát is hasonló lépésekre ösztönözheti. 

A tervet nemcsak Magyarország, hanem több tagállam is ellenzi.

Belgium különösen nehéz helyzetben van: Bart De Wever belga miniszterelnök attól tart, hogy az orosz perek és az esetleges elkobzás nyomán megrendülő befektetői bizalom csődbe sodorhatja az érintett pénzintézetet, ami beláthatatlan következményekkel járna a belga, sőt a globális gazdaságra nézve is. Deák Dániel szerint Ursula von der Leyen mindezek ellenére nyomást gyakorol Brüsszelből, és kilátásba helyezte, hogy a magyar gyakorlathoz hasonló eljárásokkal „fegyelmezik meg” Belgiumot, amennyiben tovább akadályozza a tervet. Németország ugyanakkor jelezte: akár ötvenmilliárd eurós garanciát is vállalna Belgium megnyugtatására.

Az ellenzők között Csehország, Szlovákia, az Egyesült Államok és Magyarország is szerepel.

Orbán Viktor kifogásai között kiemelt helyen szerepel, hogy a bizottság úgy vinné keresztül a javaslatot, hogy határozatlan időre felfüggesztené azt a gyakorlatot, amely szerint az orosz vagyon zárolását félévente, egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani. Ez gyakorlatilag a tagállami vétójog kiiktatását jelentené, lehetővé téve, hogy egy szűkebb kör döntsön az ügyben. Deák Dániel szerint a nemzetközi szereplők az elkobzást úgy értelmezhetik, hogy az Európai Unió pénzintézeteiben innentől kezdve senki pénze nincs biztonságban. Ez tömeges tőkekivonást indíthat el, amelynek hatásai kiszámíthatatlanok. Az Európai Központi Bank is attól tart, hogy az euró iránti bizalom megrendülhet, ezért nem vállalt szerepet a hitel végső biztosításában.

Az elemző felidézte: 

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Ukrajna támogatása elkerülhetetlen pénzügyi áldozatokkal jár, és elutasította azokat a megoldásokat is, amelyek területi engedményeket tennének Oroszországnak.

Deák Dániel úgy véli, ez a háborús logika jellemzi a NATO és több nyugat-európai vezető gondolkodását is, az orosz vagyon elkobzása pedig ennek az eszkalációs politikának a része. A videóelemzés zárásaként elhangzott: Orbán Viktor brüsszeli útjának célja ennek a folyamatnak a megállítása. Magyarország támogatja az amerikai béketörekvéseket, és a kormányfő kiemelt célja, hogy a magyar adófizetők pénzét ne Ukrajnába irányítsák, és ne finanszírozzák tovább a háborút. Ebben a küzdelemben fontos szerepet kap a patrióta együttműködés is: szerdán patrióta vezetők tanácskoznak Brüsszelben, az EU-csúcson pedig Csehországot is a patrióta Andrej Babis képviseli.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)