Megérkezett az MNB utolsó idei kamatdöntése: ezzel az alapkamattal zárjuk 2025-öt

A piaci várakozásokkal összhangban döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az év utolsó kamatmeghatározó ülésén. A testület nem módosított a jegybanki alapkamat mértékén, így a monetáris kondíciók változatlanok maradtak. Ezzel biztossá vált, hogy a 2025-ös esztendő a szigorú és következetes kamatpolitika jegyében telt, a ráta egész évben stabilan tartotta magát.

Segít a jegybank a spórolásban Forrás: MW

A monetáris tanács keddi döntése értelmében a jegybanki alapkamat szintje 6,5 százalékon zárja az idei évet. A testület az egész esztendő folyamán a stabilitást és az óvatosságot helyezte előtérbe, így egyetlen alkalommal sem került sor kamatvágásra 2025-ben. A legutóbbi, a kondíciók lazítását célzó lépésre még 2024 szeptemberében volt példa. A jegybank azóta következetesen tartja a jelenlegi szintet a pénzpiaci folyamatok menedzselése és az inflációs célok elérése érdekében, derül ki a Világgazdaságon megjelent cikkből.

Itt van az MNB utolsó kamatdöntése: így zárja 2025-öt a magyar alapkamat Fotó: Shutterstock/Cvetelina Diankova

Ezért alakul így az alapkamat

A döntés megfelel a várakozásoknak, annak ellenére, hogy a forint az elmúlt hónapokban túlteljesített a főbb devizákhoz képest, az inflációs folyamatok továbbra sem engedik a monetáris lazítást. Novemberben 3,8 százalékos volt a fogyasztói áremelkedés szintje, ami ugyan a jegybank célsávjában van, és egyéves mélypontnak felel meg, de az árnyomás továbbra sem tűnt el a magyar gazdaságból.

A kedvező inflációs számok az árréstopoknak köszönhetők: az élelmiszerekre, a drogériákra kivetett árréstopok, valamint a banki és telekommunikációs szolgáltatók önkéntes árkorlátozása mintegy másfél százalékponttal csökkentik az inflációt, ezek nélkül még mindig ötszázalékos lenne a drágulás üteme.

Kedvező fejlemény, hogy a forint tartós erősödése egyre inkább megjelenik az importárakban, az árfolyamnak legjobb kitett tartós fogyasztási cikkek inflációja novemberben 2,9 százalékos volt. A kormánynak kiemelten fontos élelmiszer-infláció is 3,2 százalékos volt legutóbb, sőt itt a vendéglátás szolgáltatások nélkül számolt inflációja még ennél is kedvezőbb, 0,6 százalékos volt. Ezek alapján nem túlzó az állítás, hogy az élelmiszer-infláció emelkedése megállt, még ha az elsősorban a hatósági intézkedéseknek köszönhető is.

Elemzők az sem zárják ki, hogy 2026 első negyedévében akár két százalék alá csökken majd a fő inflációs mutató.

Hogy ennek ellenére mégsem várható kamatcsökkentés a következő hónapokban, az a jegybank erős forint melletti elköteleződésének tulajdonítható.

Noha sokfajta értelmezés megjelent az elmúlt időszakban, a hazai fizetőeszköz teljesítménye mögött az MNB következetes monetáris politikája áll. Miközben a nagy jegybankok, a Fed és az EKB, valamint a régiós társak közül a lengyel és a cseh is csökkentette az alapkamatot, addig a MNB kivárt, a növekvő kamatprémium pedig a forint felé tereli a befektetőket.

Nagy kérdés, hogy mikor jöhet el az a pont, amikor már az esetleg erős forint kényelmetlen lesz a jegybank számára. Ugyanakkor beszédes, hogy a kormány sem számít a közeljövőben kamatcsökkentésre. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament gazdasági bizottságában tartott éves meghallgatásán részben a kamatpolitika szigorúságával indokolta, hogy miért a költségvetésből élénkíti a gazdaságot a kormány. Emiatt emelte idén és jövőre öt százalékra a hiánycélt.

Mindenesetre érdemes lesz figyelni, hogy Varga Mihály elnök a mai döntést követő sajtótájékoztatón küld-e bármilyen jelet a kamatcsökkentések megkezdéséről. Az eseményt ezúttal is élőben közvetítjük 15 órától.