Az Országgyűlés hétfői, utolsó ülésén a következő ciklusra halasztották az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB) működését szabályzó törvények vitáját. Azon túl, hogy a kormány egyik ígérete az érdekegyeztetés helyreállítása volt, határozatában az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az illegitim módon működő OÉT-nak márciusig kell szabályozást biztosítani. Bernáth Ildikó (Fidesz) méltatlannak nevezte, hogy az utolsó nap kerül a Ház elé a javaslat, amelynek előkészítésére négy éve volt a kormánynak, frakciója ezért nem is vett részt a vitában. Lezsák Sándor független képviselő ugyancsak a késedelmet kifogásolta, hozzátéve, hogy reménye szerint majd lesz egy olyan javaslat is, amely megkapja a jelentős parlamenti pártok összességének bizalmát.
A kormány nem tartotta be ígéretét, így alkotmányos mulasztást követett el – hangsúlyozta lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok szakszervezeti konföderáció elnöke szerint ugyanakkor a csúszás alkalmas lehet arra, hogy a szociális partnerek újratárgyalják a tervezetet. Emlékeztetett, hogy bár az OÉT törvényi szabályozása volt előírva, a kormány pár hete még csak az ÁPB-s tervezetet vitte volna a parlament elé. Ennek megvalósítása viszont elsősorban a kormánnyal és az MSZP-vel vállaltan lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége számára lett volna fontos. Mivel a szociális partnerek a két fórumról egyszerre akartak megállapodni, a parlamenti elfogadás érdekében éjszakába nyúló egyeztetések folytak. A két hete, péntek éjjel egy órakor született egyezségen azonban nyomot hagytak a rohammunkálatok, így egy sokszor szakmaiatlan, ellentmondásos, alkotmányossági problémákat is felvető tervezet került a parlament elé – hangsúlyozta Palkovics Imre.

Messze van még, hogy józanul nézzünk magyar focit – Szakértői Kormány S01E12