Rudi reprezentatív felmérést tervez Erdélyben
Reprezentatív felmérés készül Erdélyben tavasszal a magyar nyelvű csatornák nézettségére, illetve a tetszési indexre vonatkozóan – derül ki Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnökének nyilatkozatából, melyet az Erdélyi Riportnak adott. Arra a kérdésre,
milyen esélyt lát arra, hogy az m2 és a Duna Televízió összeolvadjon, Rudi úgy nyilatkozott: közszolgálati csatornák számát nem csökkenteni, hanem növelni kell. – Szükség lenne gyermek- és ifjúsági csatornára, közéleti hírcsatornára, tudományos ismeretterjesztő csatornára, kulturális csatornára. Ez a jövő, s ebben, remélem, a majdani DTV is partner lesz – tette hozzá a tévéelnök, aki úgy fogalmazott: „az elmúlt években többször nyújtottunk volna baráti jobbot a Duna Televíziónak. A Duna erre a baráti jobbra valamilyen félreértelmezett félelem miatt – talán a kisebbik testvér félelme miatt, hogy a nagy testvér úgy öleli a keblére, hogy közben meg is emészti – mindig hátraarcot csinált”. A tévéelnök a „kistestvért” egyébként nem tekinti konkurenciának, viszont úgy érzékeli, hogy a Duna viszont annak tartja az MTV-t. Az Erdélyi Riportnak kijelentette: reméli, ez megváltozik, már csak azért is, mert ha „együtt lépnénk fel a határon túl, akkor ugyanannyi pénzből sokkal több értékes tartalmat tudnánk előállítani”. – Ha nem folytatnánk párhuzamos műsorgyártást, ha kéthavonta a programigazgatóink egyeztetnének, becslésem szerint másfél milliárd forinttal kevesebbe kerülne a két intézmény működtetése – fűzte hozzá Rudi Zoltán, hangsúlyozva: boldog, hogy Erdélyben választhatnak az emberek, hogy a Dunát, az m1-et vagy az m2-t akarják nézni, hiszen minél több magyar csatorna látható, az annál jobban szolgálja az ott élő magyar anyanyelvűek érdekeit.
(Transindex.ro)
Benes-dekrétumok: nem jár kárpótlás
Szlovákiában még fél évig nyújthatják be kárpótlási igényüket azok, akiket a második világháború után nemzetiségi hovatartozásuk vagy politikai szerepvállalásuk miatt úgynevezett büntetőszázadokba soroztak be. A 726/2004-es számú kárpótlási törvény eredetileg 2005. december 31-ei dátummal számolt, ám a gyakorlatban problémák merültek fel a norma érvényesítésével, ezért a képviselők kitolták a határidőt. A kárpótlás azokra a magyarokra nem vonatkozik, akiket a Benes-dekrétumok alapján hurcoltak el; az ő kárpótlásukról politikai akarat híján a parlament még nem fogadott el törvényt. – Sokan összekeverik a büntetőszázadokba és a szudétanémet vidékre elhurcoltak kárpótlását. Sajnos, ez a kitelepítettekre nem vonatkozik, (…) csak azokat a férfiakat érinti, akik a kötelező, tényleges katonai szolgálatot büntetőszázadokban töltötték – mondta Gál Gábor, a szlovákiai alkotmányjogi bizottság tagja. Mint fogalmazott: a rezsim így akart leszámolni az értelmiséggel, a papsággal, a jobboldali irányultságúakkal, illetve a szociáldemokratákkal. Hozzátette: „sajnos, a magyarokat is nagyon szívesen besorolták, azaz a politikai hovatartozás mellett a nemzetiségük alapján is vittek ide embereket. Voltak itt kulák származásúak, gazdák is bőven”. Elismerte azt is, hogy a büntetőszázadokba hurcolt magyarok esetében mégiscsak felfedezhető némi összefüggés a Benes-dekrétumokkal. Kimondottan a dekrétumok alapján ugyan nem vittek oda senkit, legalábbis a hivatalos okot nem így fogalmazták meg, de ide osztottak be olyanokat, akiket a dekrétumok alapján ítéltek el mint háborús bűnösöket, kollaboránsokat, fasisztákat. Ők viszont nem jogosultak a kárpótlásra.
(Új Szó Online)
Karácsony előtti hús a szlovák üzletekben
Szlovákiában több helyen még karácsony előtt rendelt húsokat próbálnak eladni a vevőknek az üzletek. Egy január 16-20. között végzett ellenőrzés során 782 élelmiszerboltban, illetve szupermarketben 27 kiló szemmel láthatóan romlott húst foglaltak le, 50 esetben találtak lejárt szavatosságú tejterméket, 78 esetben húst. A felügyelők mintegy 400 kiló húsféleség forgalmazását tiltották be, csaknem 60 ezer korona értékben. 26 üzlettel szemben közigazgatási eljárást indítottak. Köztük van például a késmárki Tesco és Lidl, az egyik komáromi L&H élelmiszerbolt, a nagykürtösi CBA, a zólyomi, a lőcsei vagy a felsőbesenyői Coop Jednota. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter elengedhetetlennek tartja az élelmiszertörvény drasztikus szigorítását. Mint mondta: felkészült arra, hogy a forgalmazók lobbizni fognak a parlamenti képviselőknél a törvénymódosítás enyhítése mellett, ám a fogyasztó egészsége nem lehet alkudozás tárgya – hangsúlyozta.
(Új Szó Online)
Magyar kormányzati támogatást ígér a nagykövet Újvidéknek
Újvidék születésnapját ünnepelték tegnap este az Újvidéki Színház nagytermében. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) rendezvényén Bunyik Zoltán alelnök és a vajdasági kormány titkára mondott üdvözlő beszédet; a politikus az 1748. február 1-jén kiadott, a települést szabad királyi várossá nyilvánító okiratról, és az ezt követő évszázadok viszontagságairól, sikereiről beszélt. Papp Sándor, Magyarország belgrádi nagykövete a rendezvényen kijelentette: 1748-óta Újvidék a délvidéki magyarság életerejét, megmaradási szándékát és a szülőföldhöz való elszánt ragaszkodást jelképezi. A nagykövet a tudáshoz és fejlődéshez szükséges kitartásra és összefogásra szólította fel a város polgárait, és a magyar kormány fejlődéshez nélkülözhetetlen szellemi és anyagi támogatásáról tett ígéretet; azt szeretné, ha az itt élő magyarság nyitna ablakot Európa felé, és 2020-ig Újvidék a térség művelődési központjává válna. Beszédét követően felolvasták Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő Brüsszelből küldött üdvözlőlevelét. Az ünnepségen jelen voltak Pécs és Kecskemét alpolgármesterei, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői is.
(Magyar Szó Online)
origo.hu
Budapest Pride 2025: így alakul a szombati felvonulás útvonala
