„Az ülésen látszott, hogy már a vita megkezdését megelőzően készen állhatott az állásfoglalás szövege. Aki ott volt, mindenki láthatta, hogy az érdemi döntés nem az ülésen született meg, hanem valahol azt megelőzően„ – mondta Bordás Vilmos, a Fidesz megbízottja, korábban az OVB Fidesz által delegált tagja, aki részt vett a testület csütörtök esti ülésén.
Bordás sajátosnak nevezte az OVB elnökének a szerverüggyel kapcsolatos eljárását: Szigeti Péter azt követően, hogy a testület elvi döntést hozott egy állásfoglalás és egy közlemény kiadásáról, hirtelen „egy laza mozdulattal előhúzott” két, már legépelt és megszövegezett tervezetet, és megszavaztatta azokat – mondta. „Ez az OVB érdemi munkájának a megkerülése” – hangoztatta, utalva arra, hogy a testület több éves gyakorlatában előbb vitát folytattak a kiadandó dokumentum érdemi részéről, és csak a szövegező bizottság javaslatát megtárgyalva, a következő ülésen döntöttek annak kiadásáról.
Szakmai aggályok az OVB-állásfoglalással kapcsolatban
Bordás Vilmos álláspontja szerint az említett „sajátos” eljárás lehet az oka annak, hogy szakmai aggályok merülhetnek fel a kiadott állásfoglalással és közleménnyel kapcsolatban. Az OVB-nek érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a háromnapos határidőt követően érkezett beadványt – szögezte le.
Szakmailag kifogásolhatónak mondta azt is, hogy az OVB a közleményében olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek nem tartoznak a Választási eljárási (Ve.) törvény hatálya alá. Az OVB csak a Ve. tekintetében vizsgálódhat – tette hozzá.
Szigeti – Che Guevara és Marx híve
Mint arról korábban az MNO is beszámolt, az OVB újonnan megválasztott elnöke, Szigeti Péter a marxizmus hívének számít még ma is.
Szigeti Péter tagja az Eszmélet című újmarxista „társadalomkritikai és kulturális ismeretterjesztő” folyóirat szerkesztőbizottságának (elnök: Krausz Tamás, az MSZP Baloldali Tömörülés Platform alelnöke).
A jelenlegi OVB-elnök 2003. május 5-én, a budapesti Jászai Mari téren, az eltávolított Marx–Engels-szobor helyén részt vett és előadást tartott a „Miért érdemes ma Marxot tanulmányozni?” című megmozduláson. Akkor volt Marx születésének 185. évfordulója.
A rendszerváltás idején a marxi osztályelmélet relevanciájáról értekezett (előadását lásd az „Önkormányzás vagy az elitek uralma” című, 1995-ös kötetben), később pedig az általa „XX. századi humanista forradalmárnak” nevezett Che Guevara iránt fejezte ki rokonszenvét: „a kubai–argentin gerilla-orvos üzenetében és életében van valami, aminek kemény magva ma is izzik, ami sokat mond a ma élő generációknak. (…) A kommunizmus mint humanizmus pedig nem az osztályok fölött álló, absztrakt, keresztény vagy filantróp humanizmus, nem is a régi világ egyszerű tagadása, eltörlése, hanem megszüntetve megőrzése, tehát pozitív meghaladása” – írta az Eszméletben.
(Forrás:teletext.hu, hirszerzo.hu, mno.hu)

Strandra indultak, de sosem tértek haza – ma is fájó seb, ami a Mosoni-Dunánál történt