Nem személyes bosszú vezérelt – jelentette ki a hvg.hu-nak adott interjúban Gervai András, aki az Élet és Irodalomban feltárta Szabó István ügynökmúltját. A történész hozzátette: megdöbbenéssel tapasztalja, hogy a társadalom egy része nem az áldozatokkal, hanem az ügynökökkel szimpatizál.
Gervai kiemelte: azzal a céllal kezdett el kutakodni a levéltárban, hogy könyvet írjon arról, milyen összefüggés mutatható ki a kádári titkosszolgálat háttérmunkája és a kultúrpolitika döntései között. A történész tavaly novemberben kezdett kutatásba az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, és a Szabó Istvánt rejtő dosszié kézhezvétele után három hétig nem jött rá, kit takar a fedőnév, mivel a rendező többször is „jelentett” magáról. A szakirodalom tanulmányozása közben vált világossá – teszi hozzá Gervai –, hogy az ügynökök ezt gyakorta megteszik.
A történész elismeri, megrettent, amikor kiderült számára, kiről is szól a dosszié, ám hosszas mérlegelés után úgy érezte, nem tehet különbséget jó és rossz ügynök között. „Arra gondoltam, kimagasló művészi munkássága ellenére Szabó sem áll erkölcsileg minden törvény felett” – nyilatkozta Gervai András.
A történész szerint vannak, akiknek árthatott besúgóként Szabó István, mert a tartótisztekhez eljutott információk nyomán egyes megfigyeltekről kartont állítottak ki, adataikat lekérték, azaz bekerültek az állambiztonság nyilvántartásába, majd rájuk szálltak. Gervai hangsúlyozta: sokatmondó tény, hogy 21 ember magánéletéről is írt jelentéseket Képesi fedőnéven.
Gervai emlékeztet egy, a Szabó leleplezéséről szóló cikkben is megemlített 1975-ös találkozóra, amelyen Gazdag Gyula Bástyasétány 74 című filmjének betiltásáról vitáztak, és Szabó István a film betiltása mellett szólalt fel. A vitáról Tóth Lóránd, az MSZMP KB munkatársa készített feljegyzést, aki most egyike a Szabóval szolidáris 140 értelmiségi aláírónak – emelte ki a történész.
(Forrás: hvg.hu)

Videón a brutális vihar, amely megrázta az országot – és még nincs vége!