Az asztma gyógyszeres kezelésének lényege az inhalációs szteroidok folyamatos alkalmazása, ez enyhe és közepesen súlyos formájában mérsékli, illetve megszünteti a klinikai tünetekért felelős allergiás légúti gyulladást. A terápia kiegészítéseként hosszú hatású hörgőtágító gyógyszeres kezelést is kapnak a páciensek.
Az asztmás betegpopuláció 5-10 százaléka a súlyos asztma egy olyan formájában szenved, amely a szokásos terápiával nem kezelhető eredményesen, s ezt sok szakember terápiarezisztens asztmaként tartja számon. A Global Initiative for Asthma (Gina) 2004 kritériumai szerint a világon a betegek 11–32 százaléka súlyos asztmás. A betegségben 30 millió ember érintett Európában, ötödük krónikus állapotú.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte évente 239 ezer asztmás haláleset történik, 2002-ben 12 ezer asztmával összefüggő haláleset volt Nyugat-Európában. A súlyos asztmában szenvedők a leginkább veszélyeztetettek a fatális kimenetelű rohamok szempontjából. Az asztmával összefüggő halálozás 80-85 százaléka a nem megfelelően kontrollált betegek közül kerül ki. A kórházi fekvőbeteg-osztályokra való felvételt igénylő súlyos asztma tizenhatszorosára növeli a halálozás rizikóját. Bár a betegeknél egyéb társbetegségek is fennálltak, a halálozás 90 százaléka a középsúlyos-súlyos asztmások körében fordult elő. A vizsgálat egyéves periódusa alatt a kiinduláskor megállapított súlyosság növekedésével arányosan nőtt a halálozás. Az enyhe asztmásokhoz viszonyítva a súlyos betegség miatt négyszeres a kórházi kezelések száma.
Minden öt, súlyos asztmában szenvedő beteg közül egy naponta végzetes kimenetelű asztmás rohamtól való félelemben él, hatból egy tapasztal hetente olyan asztmás rohamot, amely a beszédet akadályozza, illetve a betegek harmadánál okoz a kór alvászavarokat. A magyar asztmások száma – az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet 2004-es évkönyve szerint – közel 200 ezer, a súlyosaké meghaladja a tízezret, az évente felfedezett új betegek száma tíz év alatt duplájára nőtt.
A jelenleg elérhető hatékony terápiás lehetőségek ellenére a krónikus asztma teljes, hosszú távú kontrollja a betegek egy részében elmarad a Gina irányelvben előírt célkitűzésektől. A Gaining Optimal Asthma Control nemzetközi vizsgálat szerint 3421 beteg adatai alapján elmondható, hogy bár a nagy részükben sikerült elérni a jó asztmakontrollt, azonban a betegek 38 százalékát nem ellenőrizték megfelelően az optimálisan beállított salmeterol/fluticasone (hosszú hatású hörgőtágító/inhalációs kortikoszteroid) kombináció ellenére. Azokban a súlyos esetekben, ahol a nagy dózisú szteroid és a hosszú hatású hörgőtágítók rendszeres alkalmazása ellenére is fennállnak a tünetek, gyakran kényszerül az orvos a tablettás szteroidok átmeneti vagy rendszeres adására. A szteroidkezelésnek ez a formája – szemben az inhalált bevitellel – komoly mellékhatásokat okoz (csontritkulás, magas vérnyomás, cukorbetegség, glaukóma, elhízás, a bőr elvékonyodása, izomgyengeség).
Elemzések szerint az asztma társadalmi összköltségének mintegy 40 százalékát a kórházi ápolás és a betegség okozta halálozás adja. A kezelés teljes költségének 80 százalékát a 20 százalékot kitevő súlyos asztmás populáció kezelési kiadásai viszik el. A súlyos betegek kezelésének átlagos költsége körülbelül hatszorosa az enyhe asztmáénak. A betegség és az egyén társadalomra rótt terhei érthetővé teszik olyan kezelési formák elérhetőségének igényét, amelyek az asztmás betegpopuláció egy részének megfelelő ellátását biztosítja. Hatásosan javítja a klinikai paramétereket, kedvezően befolyásolja a rohamok gyakoriságát, az életminőséget, amelyekkel megoldódik a súlyos, krónikus asztma kezelése – adta hírül a Világgazdaság.
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
