Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hangsúlyozta: örül a terveknek, de sajnos 2002 óta folyamatosan csökken a kutatás-fejlesztés nemzeti össztermékhez viszonyított támogatása. Kertész János fizikus-akadémikus ezt megtoldotta azzal, hogy a magyarországi alapkutatás jelenleg súlyos válságban van, az ilyen programok támogatását célzó Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 2002 óta egyre kevesebb pénzt kap.
Tavaly decemberben mintegy 2500 hazai kutató tiltakozott nyílt levélben az OTKA költségvetésének megkurtítása ellen. Végül a szükséges egymilliárd forint helyett csupán 700 millió forintot kapott az alap.
A Gyurcsány Ferenc által szombaton meghirdetett Új Magyarország programnak a tudományos élet fejlesztésére és a kutatóközpontok létrehozására vonatkozó elemei nem új keletűek, mivel azokat a kormányfő egy hónappal ezelőtt az általa vezetett Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium ülésén – egy kicsit más formában – már előadta. A miniszterelnök beszélt a magas hozzáadott értékű iparágak (gyógyszeripar, bio- és információtechnológia) fejlesztéséről, arról, hogy ha a szocialisták kerülnek újra hatalomra, Miskolcon technopoliszt, Szegeden biopoliszt alakítanak ki, illetve felsőoktatási és kutatási központ épül Debrecenben, Pécsett, Győrött és Budapesten.
Ezzel szemben tudósok arra hívták fel a figyelmet, hogy a tervek szépek, de az eltelt négy esztendő mégis inkább a megszorításokról szólt.
– Örömmel hallottam, hogy a természettudományok és az élettudományok tekintetében jelentős tervei vannak a nagyobbik kormánypártnak – nyilatkozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Rámutatott azonban, hogy 2002 óta folyamatosan csökken a kutatás-fejlesztés nemzeti össztermékhez viszonyított támogatása; míg 2002-ben a GDP 1,01 százalékát fordította a kormány erre a célra, addig 2003-ban 0,95, 2004-ben pedig már csak 0,89 százalékát. Leszögezte, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) támogatása is csökkent.
Kertész János fizikus, az MTA levelező tagja szerint a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztése üdvözlendő, de mindez nem képzelhető el az alapkutatások fejlesztése nélkül. Márpedig a magyarországi alapkutatás jelenleg súlyos válságban van, az ilyen programok támogatását célzó OTKA 2002 óta egyre kevesebb pénzt kap – hangsúlyozta az akadémikus. Emlékeztetett, tavaly decemberben mintegy 2500 hazai kutató adta a nevét ahhoz a tiltakozó levélhez, amelyet ő írt Gyurcsány Ferencnek az OTKA költségvetése miatt; legkevesebb egymilliárd forintra lett volna szükség, de a kormány végül csupán 700 millió forinttal növelte az alap támogatását, ráadásul ebből a pályázatok támogatására jutó 300 millió forintot az MTA-nak kell átcsoportosítania.
Pálinkás József akadémikus, az Orbán-kormány oktatási minisztere légből kapottnak tartja Gyurcsány fejlesztési vízióját, amely szerinte az ötvenes évek szocialista iparosításának voluntarista megfelelője; akkor vaskohókról, most a jól hangzó nanotechnológiáról, biotechnológiáról beszélnek. Szerinte nem egy kidolgozott tervről, inkább egy ígérethalmazról van szó. Kifejtette, inkább a már meglévő oktatási és kutatóközpontokat kellene továbbfejleszteni vagy legalábbis élni hagyni. Úgy vélte, az újabb oktatási reform meglebegtetésével a miniszterelnök lényegében beismerte, hogy az oktatás frontján kudarcot vallottak. Közölte, a kormány tudományos élethez való hozzáállását leginkább Kóka János gazdasági miniszter egyik tavalyi kijelentése mutatja, aki azt mondta: „A földdel kellene egyenlővé tenni az MTA versenyképességet közvetlenül nem szolgáló területeit.”
Pilhál Tamás
origo.hu
Kétéves magyar kislányt gázoltak halálra
