Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke: Költségvetési intézményekre kirótt, kötelező maradványképzés, aminek pénzügyi elszámolása ugyan formálisan átkerül jövő évre, de már idén vállalunk rá elkötelezettséget. Továbbá van jó néhány olyan állami garanciavállalás is, amelyek hosszabb távon is a hiány növekedéséhez vezetnek. Ezek a vállalások évekre előre történő elkötelezettségeket jelentenek. Hoszszabb távon is jelentős terhet okoznak a gazdaságnak, a költségvetésnek. Megkötik a mindenkori kormányzat kezét, amit az Európai Unió által elfogadott, vagy inkább megtűrt, „ügyes” pénzügyi bűvészmutatványok is legfeljebb csak eltakarhatnak, jobb esetben mérsékelhetnek. Véleményem szerint nemcsak a sokat emlegetett maastrichti kritériumok, vagy az EU követelményei miatt, hanem a saját érdekünkre is gondolva kell változtatnunk. Ennek megfelelően például a jövőben meg kellene határozni, hogy milyen kötelező – hangsúlyozom – tartalmi és garanciális feltételei vannak a költségvetés benyújtásának. Szigorúan meg kellene határozni, hogy mekkora az a hiánymérték, amit nem léphetünk túl; mekkora lehet a kamatpálya kiadásának maximuma; mekkora az a limit, ameddig biztosítható az állami garanciavállalások mértéke, s még sorolhatnám. Egy szó, mint száz: a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a központi költségvetés tervezésénél az ország hosszú távú érdekeire, az államháztartás, a költségvetés helyzete ugyanis nemcsak napi gazdaságpolitikai, hanem egyre inkább pénzügyi-biztonsági kérdés.
(Magyar Nemzet, 2006. február 13.)

Kulja András panaszkodó üzemmódba kapcsolt Brüsszelben – hazát szid, bólogat, nyavalyog