Krajczár Gyula: Szeretem az olyan interjúkat, melyekben olyat is megkérdeznek az alanytól, ami engem is érdekel. Azt kérdezte a Heti Válasz újságírója Orbántól, miként talált rá a szolidaritás kifejezésre. Mit tud ez a szó, amit a többi nem? Hogy jó a kérdés, az mindjárt látszott, hiszen Orbán nem azt válaszolta, nyilván nem is válaszolhatta, hogy: ember, miről beszél? Itt nem szavakról van szó, hanem nemes eszméről, mely zsenge gyermekkoromban plántálódott belém, s melynek alapján satöbbi satöbbi. De nem, itt nyilvánvalóan egy szóról van szó, melyet megtaláltak, s mely az ő nemzedékének például Lengyelországot, a szabadságvágyat és a kommunizmus végét jelenti. (Később azt mondja a szolidaritásról, úgy látja, mindenki vágyik rá. Eszerint az ő nemzedékét jellemzi valamiféle masszív utóvágyakozás.) Az idősebbeknek pedig azért jó, pontosabban „kedves” ez a szó, mert senki sem járatta le.
(Népszabadság, 2006. február 27.)
Befagyasztott vagyon, forró viták: Európa új kihívások előtt















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!