Az éves szinten 3000 milliárd dollárra rúgó globális egészségügyi kiadások legalább 5 százaléka, azaz 150 milliárd dollár vándorol magánzsebekbe – állapítja meg a korrupció visszaszorítására alakult nemzetközi szervezet, a Transparency International (TI) éves jelentése. A pénz útja igencsak rögös, amíg a központi kormányzattól a páciensig ér: a lopás és a sikkasztás minden szinten gyakori jelenség, a beszerzéseket összejátszások, a kifizetéseket szabálytalanságok és hamisítások fertőzik. Sok helyen, főként a fejlődő országokban, a nemzetközi segélyek jelentős hányadát elsikkasztották. A pozitív kivételek egyike Nagy-Britannia, ahol 1999 óta 300 millió dollárral sikerült csökkenteni a korrupció okozta veszteségeket. A korrupció klasszikus példája, amikor az egészségügyben dolgozók pénzt kérnek az ingyenes szolgáltatásokért is. A TI szerint Bulgáriában, és más délkelet-európai országokban 10-50 dollár egy kezelés ára, de előfordulnak 1100 dollár értékű kenőpénzek is.
Az egészségügy romlásában a nagy gyógyszergyártók is vétkesek, amelyek szívesebben költenek a milliárdokat hozó gyógyszerek marketingjére, mint arra, hogy a fejlődő országokban is megfizethető készítményeket fejlesszenek ki. A világ legszegényebb országaiban nem ritka, hogy a gyógyszerkiadások egy család büdzséjének 90 százalékát viszik el; sok szülőnek kell a szörnyű dilemmával szembesülnie: ételt vegyen beteg gyermekének, vagy gyógyszert. Ráadásul, ha a gyógyszer mellett dönt, félő, hogy nem valódi orvosságot, hanem végzetes hatású hamisítványt kap a pénzéért. A korrupcióból természetesen a politikusok is kiveszik a részüket. A kenyai nemzeti AIDS-tanács például néhány állami alkalmazott irányítása alá került, akik saját alapítású szervezeteken keresztül „vezették haza” a közpénzeket.
A TI szerint nem kis részben a korrupció okolható azért, hogy sem az AIDS, sem a malária és a tuberkulózis visszaszorításában nem sikerül teljesíteni a ENSZ millenniumi fejlesztési célkitűzéseit.
A TI több javaslatot is tesz a korrupció visszaszorítására. Így a nemzetközi segélyek felhasználásának az adományozó és az adományt felvevő kormányok előtt egyaránt átláthatónak kell lennie – bár a szakemberek is elismerik, hogy a sürgős esetekben ennek a követelménynek különösen nehéz eleget tenni. Az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos információkat nyilvánossá kell tenni, ami nem csupán a gyógyszerekre és a kezelésekre vonatkozik. Argentínában például a kórházak által egészségügyi berendezésekre költött összegek szórása a felére csökkent, miután a szakminisztérium nyilvánosságra hozta az intézmények kiadásainak listáját. A korrupció visszaszorításához az egészségügyi dolgozókat is jobban meg kellene fizetni, a visszaélésekről hírt adóknak pedig – legyenek akár egészségügyi dolgozók, gyógyszergyári alkalmazottak vagy közszereplők – megfelelő védelmet kell biztosítani.
Hazánk sem kivétel
A Transparency International Magyarországról szóló fejezete különböző tanulmányokra hivatkozva azt írja, hogy a hálapénzek 2001-ben az összes egészségügyi kiadások 1,5-4,5 százalékára rúgtak (a különböző vizsgálatok adatai meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak), ez az összeg eléri egy átlagos háztartás átlagos nettó bevételének 1-3,5 százalékát.
origo.hu
Zelenszkij megtámadta a Voks 2025-öt és köszönetet mondott a Tisza Pártnak
