Madárinfluenza: hazánkba is átterjedő védőzóna a Felvidéken

Magyarországon továbbra is állategészségügyi probléma a madárinfluenza: az emberek, sőt, a háziszárnyasok sincsenek veszélyben – állítja Batiz András kormányszóvivő. Szlovákiában védelmi intézkedéseket vezettek be, ugyanis egy vadmadárban kimutatták a madárinfluenza H5-ös vírusát. A megfigyelési zóna „átlóg” a magyar területekre is. Indonéziában újabb áldozatot követelt a kór. • A járványra készül a világ• Már biztos, hazánkban a H5N1•Rendkívüli EU-segély Törökországnak

MNO
2006. 02. 22. 13:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Védelmi intézkedéseket rendeltek el Szlovákiában a dunaszerdahelyi járásban, Gabcsikovo községben, ahol egy vadmadárban kimutatták a madárinfluenza H5-ös vírusát – áll a kormányszóvivő közleményében. (Az MNO próbálta megkeresni Batiz Andrást, hogy megtudja, miért nem Bősnek nevezi a magyar települést, választ estére ígértek.) A szakemberek még vizsgálják, hogy a szélsőséges körülmények között emberre is veszélyes N1-es altörzsről van-e szó, de a szükséges intézkedéseket már elrendelték – olvasható a közleményben. A dokumentum szerint mivel a vadmadár tetemét az országhatárhoz közel találták meg, az ilyenkor szükséges védő-, illetve megfigyelési zóna egy része átlóg magyar területekre is. Emiatt a magyar hatóságoknak is intézkedniük kellett.

Magyarországon egyetlen település sincs a védelmi zóna területén, és állattartás sem zajlik ott: gyakorlatilag a Duna árterületéről és szigetes részéről van szó – írja a Batiz András. A magyar szakhatóságok azonban még az éjszaka folyamán megtették a szükséges előkészületeket, ma reggel pedig összeült a megyei védelmi bizottság is, hogy a szükséges megelőző intézkedéseket meghozza.

A szakmai előírások szerint ugyanis, ha megjelenik valahol a madárinfluenza vírusa, akkor a védelmi zónánál nagyobb, tíz kilométeres körzetben úgynevezett megfigyelési zónát alakítanak ki. Értelemszerűen ez is átlóg Magyarországra, és az eléri nyolc település egyes részeit is. A nyolc település: Kisbodak, Püski, Dunaremete, Darnózseli, Lipót, Hédervár, Ásványráró és Mecsér.

– A védelmi zónán belül szigorúbb intézkedések érvényesek, mint a megfigyelési zónában – lakott területeket azonban csak az utóbbiak érintenek – hangsúlyozza a kormányszóvivő. E szerint az említett nyolc településen már zajlik a háziállatok, szárnyasok felmérése és regisztrálása. Felügyelni kell továbbá az állatok mozgását, és tilos vásárt, piacot, valamint állatbemutatót tartani, illetve tilos a vadászat is.

Az említett településekre a megfigyelési zóna felől bevezető utakon már felállították az ellenőrzési pontokat, ahol rendőrök segítségével felügyelik, hogy betartják-e a szükséges megelőző intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan elindult a lakosság tájékoztatása is. – Ezekre az intézkedésekre biztonsági okok miatt van szükség. A madárinfluenza nem jelent meg az említett településeken: a cél az, hogy ez így is maradjon – áll a Batiz András által kiadott közleményben. Hozzáteszi: Magyarországon továbbra is állategészségügyi probléma a madárinfluenza: emberek, sőt háziszárnyasok sincsenek veszélyben.

Nem kell új ellenőrzési pontokat kialakítani hazánkban a szlovák madárinfluenza miatt

Nem kell új ellenőrzési pontokat kialakítani Magyarországon a szlovákiai Bősön talált, H5-ös vírussal fertőzött vadmadár miatt – közölte a kormányszóvivői tájékoztatón Süth Miklós. Az országos főállatorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei területeket is érintő, Szlovákiából átnyúló zónában fokozott járványügyi ellenőrzést tartanak a rendőrök, a szakemberek pedig a gazdaságokat nézik meg.

Az érintett magyarországi területen nem találtak elhullott madarat – mondta a főállatorvos hozzátéve: Budapestről egy nap alatt 150 elhullott galambot küldtek be kedden, de még nem találtak H5N1-es vírust e faj képviselőjében.

Hat hattyútetemet találtak Nagybaracskánál

Összesen hat bütykös hattyú tetemét találták meg szerdán a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai Nagybaracska mellett: ötöt a Ferenc-csatornában, egyet a közeli mesterséges tóban.
A tetemeket – állatorvosi felügyelet mellett – az arra kijelölt helyre szállították – mondta Schmidt Tamás, a nemzeti park osztályvezetője. A madártetemeket azonnal zsákba rakták és egy fertőtlenített helyiségben tárolják, holnap pedig az Országos Állategészségügyi Intézetbe szállítják.

Emberekben nincs nyoma a madárinfluenzának

Tünetmentesek azok az emberek, akik a Bács-Kiskun megyében elhullott hattyúkkal érintkeztek – közölte az országos tiszti-főorvos. Bujdosó László tájékoztatása szerint az érintett 11 ember járványügyi megfigyelés alatt áll, azaz, egy hétig kötelesek rendszeres orvosi vizsgálatnak alávetni magukat, a lakásukon pedig az ÁNTSZ járvánügyi ellenőrzést végez.

Az egészségügyi szolgálat vezetője kitért arra is, hogy az érintett Bács-Kiskun megyei településeken fokozottan odafigyelnek a lakosság egészségi állapotára, de madárinfluenzás megbetegedésre nem számítanak. A baromfiudvarokban nincsenek fertőzött szárnyasok – tette hozzá Bujdosó László.

Beoltják az állatkerti madarakat

A jövő héten Magyarország összes állatkertjében és vadasparkjában megkezdik a veszélyeztetett madarak oltását – közölte az Info Rádióban Molnár Viktor. A Fővárosi Állatkert állatorvosának tájékoztatása szerint 3.700 egyedet védenek meg így a madárinfluenzától egy speciális összetételű oltóanyaggal.

A budapesti állatkertben lévő Nagytó és környéke fontos pihenőhelye a kóborló madaraknak is. A tónál nemcsak az állatkert kormoránjai, vagy pelikánjai tanyáznak, hanem gyakran olyan vándormadarak is, amelyek nem tartoznak a Fővárosi Állat- és Növénykert állományához.

Mivel az európai, vadon élő állatállományban már benne van a madárinfluenza vírus, ezért beoltják az állatkerti szárnyasokat.

A németországi tartományok óriásira duzzasztják influenza elleni gyógyszertárukat

Némelyek, például Bajorország készletei elegendőek arra, hogy szükség esetén az összlakosság harminc százalékát beoltsák. Másutt általában a rendelkezésre álló gyógyszer mennyiség a lakosság egyötöde számára elegendő. Mindez természetesen a madárinfluenza kapcsán beindított megelőző intézkedések része. Eközben nyilvánosságra hozták, hogy Rügen szigetén több mint száz állati tetemnél mutatták már ki a legsúlyosabb vírust. Ott háromezer állatot vágtak le eddig. A tetemek összegyűjtését immár háromszáz katona segíti.

A helyzetet súlyosnak ítéli meg minden német szakértő és az általuk kioktatott minden politikus. A szövetségi parlament mezőgazdasági bizottságának vezetői ugyanazt mondják, mint a baromfitermelők, hogy lassan felbecsülhetetlen károk érik az állattartásból és általában a mezőgazdaságból élőket – egyelőre a járvány sújtotta területen, Kelet-Németország északi régióiban. De hát csaknem mindenki attól is tart, hogy a madárinfluenza egész Németországban terjedni fog.

A nagy kérdés, amin vitatkoznak, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy emberek is megfertőződnek. A szakértők többsége ezt elenyésző valószínűségűnek tartja, ugyanakkor az egészségügyi világszervezet influenza-elleni programjának irányítói azt mondják, hogy bizony igenis nem elhanyagolható esélye van egy általános járvány kitörésének. Ez esetben – s erről már a német televíziókban és újságokban egyre nyíltabban beszélnek némely politikusok – le kell fújni a futball világbajnokságot. Ezt a véleményt nagyon sok más politikus és közéleti ember felelőtlen pánikkeltésnek minősíti.

Újabb áldozatot követelt a madárinfluenza Indonéziában

Kórházi források szerint a betegségben egy 27 éves nő halt meg. Az első tesztek pozitívnak bizonyultak, ezeket azonban az Egészségügyi Világszervezet által kijelölt külföldi laboratóriumnak meg kell erősítenie. Ha ez megtörténik, akkor Indonéziában húszra emelkedik a madárinfluenzában elhunytak száma. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a madárinfluenza szerte a világon eddig 92 halálos áldozatot követelt.

Újabb megbetegedések Malajziában

Légzési nehézségek miatt kórházba szállítottak hét embert szerdán Malajziában, hogy megállapítsák, nem madárinfluenza okozza-e tüneteiket. Az egészségügyi minisztérium közlése szerint kezelést kapnak, és vizsgálatokat végeznek rajtuk. A betegek – két felnőtt és öt gyermek – különböző családokból származnak, de az közös bennük, hogy mindannyian érintkezésbe kerültek fertőzött szárnyasokkal. A vizsgálatok eredménye csütörtökre várható.

A betegeket házról házra járva szűrték ki a Kuala Lumpur környékén lévő kis falvakban, ahol a múlt héten kiderült, hogy mintegy 40 csirke pusztult el H5N1 vírustól.

H5N1-vírus házi madarakban Ausztriában

Háziszárnyasokban is kimutatták a H5N1 vírust Ausztriában, egy grazi állatmenhelyen. A stájerországi fővárosban egy hattyú, három kacsa és két tyúk szervezetében mutatta ki a vírust az osztrák Egészségügyi és Táplálkozásbiztonsági Intézet. Három kilométeres körben védőövezet kialakítását rendelték el a Graztól délkeletre található állatmenhely környékén. Bécsben február 14-én jelentették be a H5N1 vírus első ausztriai felbukkanását. Két hattyú tetemében mutatták ki a vírus jelenlétét. Február 19-től elrendelték a háziszárnyasok szabadon tartási tilalmát.

Forrás: hirtv.hu, Magyar Rádió, Info Rádió, MTV Teletext, Klubrádió, FigyelőNet

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.