Nem jár egészségügyi juttatás az ekhó után

A pusztán ekhóval leadózott jövedelem alapján semmiféle pénzbeli egészségügyi juttatás – vagyis táppénz, gyes, gyet – nem jár, de Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a betegszabadság első 15 napjára eső munkáltatói kifizetés sorsa is kérdéses.

Mint az egy tegnapi, az ekhóval foglalkozó konferencián is kiderült, sok jóra nem számíthatnak a potenciális ekhózók, ami a befizetéseik után járó szolgáltatásokat és a járadékokat illeti.

A pusztán ekhóval leadózott jövedelem alapján ugyanis semmiféle pénzbeli egészségügyi juttatás – vagyis táppénz, gyes, gyet – nem jár, de Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a betegszabadság első 15 napjára eső munkáltatói kifizetés sorsa is kérdéses.

Ez utóbbi kapcsán ugyan egyértelműen fogalmazott Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője: jár a 15 napra a kifizető által finanszírozott, rendes munkabérnek megfelelő juttatás, sőt azt szerinte el lehet számolni ekhós jövedelemként is, míg az ezt követően kapott táppénzt már nem. A betegszabadság időszakára vonatkozó jövedelmet mindenesetre nem taglalja az ekho-törvény, így csak a tb-jogszabáyokból lehet kiindulni – véli Zara. A szakértő hasonlóan problematikusnak látja az álláskeresési támogatás kérdését, az ekho-törvény ugyanis ezt nem zárja ki a jogosultságok közül, ám azt sem említi, hogy az összesen 35 százalékos adó- és járulékkifizetésből részesülne a Munkarőpiaci Alap. (Korábbi sajtóértesülések szerint nem jár az álláskeresési támogatás.)

Amit viszont biztosan megkap minden, nagyrészt ekhóval adózott jövedelemmel rendelkező magánszemély is, az a nyugdíj és az egészségügyi szolgáltatások, valamint a baleseti járadék. A Nyugdíjbiztosítási Alapban az ekhós jövedelemnek viszont csak a felét veszik számításba az általánosan adózott jövedelemhez képest.

Az ekhót választani jogosult magánszemélyeknek így ajánlatos alaposan fontolóra venni, hogy jövedelmük után milyen arányban adóznak az általános, illetve az ekho-szabályok szerint. A jogszabály meglehetősen tág mozgásteret biztosít ennek meghatározásához: a 25 milliós éves limitet figyelembe véve a minimálbér 12-szerese, vagyis éves szinten 750 ezer forint után kell általánosan adózni, s azt már a magánszemélyre bízza, hogy az év melyik szakaszában teszi ezt. Amennyiben valaki egy év alatt csak 5 millió forint után kíván élni az ekhóval, az általános szabályok szerint arányosan csak 150 ezer forint után kell adóznia, ám ekkor avval szembesülhet a következő évben, hogy táppénze – amit csak az általános járulékfizetés után kap – drasztikusan lecsökkent.

Forrás: Napi Gazdaság