Erdélyi tévéadás az m2-n?
A Magyar Televízió felajánlja napi egyórás műsoridejét az Erdélyi Magyar Televízió beindítására. Az MTV küldöttsége pénteken tárgyalt e kérdésben Markó Béla RMDSZ-elnökkel, illetve a Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilapnál tett látogatásuk során tájékoztattak a részletekről. Mint elhangzott: az MTV az m2-es csatornán romániai idő szerint este 7 és 8 óra között ajánlana fel műsoridőt, mely később 2-3 órára bővülhetne mindaddig, míg az erdélyi televízió saját hullámon nem sugároz. Az MTV a műsoridőt ingyen adná át; egyebek közt azt reméli, hogy ezáltal több romániai kábeltévé kínálatába is bekerülne az m2-es adó. Az MTV küldöttsége szervezeti és személyi biztosítékokat kér a műszaki, szakmai és politikai minőségre – ez az utóbbi a kiegyensúlyozottságot jelentené – az új műsortól, amelynek mind a román, mind a magyar vonatkozó jogszabályoknak meg kellene felelnie. A használatra átengedett műsoridőt az erdélyi stúdióknak, műhelyeknek kellene megtölteniük tartalommal.
Az Erdélyi Magyar Televíziót kereskedelmi tévéadóként hoznák létre Erdélyben a Medgyessy-kormány által megajánlott kezdeti 300 millió forinttal. A televízió megalapításán munkálkodó Janovics Jenő Alapítványnak átutalt 300 millió forint felhasználásáról korábban az az elképzelés született, hogy szétosztják ma létező erdélyi stúdióknak, műhelyeknek addig is, amíg előrelépés nem történik az ügyben. Az MTV színrelépése azonban változást hozna az ügyben, hiszen a pénzt eredeti rendeltetésének megfelelően lehetne felhasználni.
A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma véleményezi majd a Magyar Televízió ajánlatát – jelentette ki a Szabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közszolgálati tévé küldöttségével folytatott megbeszélés után. Nagy Zsolt, az alapítvány elnöke a Szabadságnak elmondta: korábban is felmerült az a lehetőség, hogy akár az MTV-ben, akár a Duna TV-ben működhetne úgynevezett „ablakként„ az erdélyi tévé, de akkor a kurátorok az önálló tévé létrehozása mellett döntöttek, mivel úgy gondolták, hogy a csak részműsoridőben működő tévének nehéz lenne identitást adni. Arra a kérdésre, hogy a szükséges támogatás hiánya miatt most elfogadhatónak tartaná-e ezt a megoldást, közölte: erről az ajánlatról csak az alapítvány kuratóriuma dönthet.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
Kétszázmillióval kevesebb kap az IKA
Tavaszra várhatók az Illyés Közalapítvány (IKA) pályázatai, a megítélt összegeket augusztusban kezdik kifizetni – jelentették be az alapítvány marosvásárhelyi kuratóriumi ülésén. A tanácskozáson jelen voltak az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a vajdasági, a szlovéniai és az ausztriai alkuratórium képviselői is.
A magyar kormány idén 13,6 milliárd forintot szán a határon túli magyarok támogatására, ebből 800 millió az IKA-t illeti. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke az idei összegről elmondta: kétszázmillióval kevesebb a tavalyinál, de némi vigaszt jelent az, hogy létrejött a Szülőföld Alap, ami viszont egymilliárd forinttal támogatja idén a kisebbségben élő magyar közösségeket.
A Szülőföld Alapnak juttatott egymilliárd forint szétosztásáról Kiss Elemér elnök elmondta: elsősorban a magyar népesség megoszlását tartják szem előtt, illetve azt, hogy az illető országban a magyar kisebbségek milyen helyzetben élnek, milyen jogokat élveznek. Mivel a Kárpát-medencében a kisebbségben élő hárommillió magyarnak a fele erdélyi, az erdélyi magyarság támogatására idén 400–450 millió forint jut. Ebből a pénzből az igénylők csakis pályázatok révén részesülhetnek – mutatott rá Kiss Elemér, hozzátéve, hogy a prioritások között a falugondnoki állások létrehozása és működtetése szerepel, illetve az információs társadalom fejlesztése, az oktatási, kulturális intézmények működtetése és némiképp a gazdasági fejlesztés.
Markó Béla, az IKA erdélyi alkuratóriumának elnöke a jelenlegi támogatási rendszerrel kapcsolatosan azt emelte ki: fontos, hogy ne a határon túli magyar közösségek feje fölött döntsenek, hanem közösen beszéljék meg, hogy egy-egy közösségnek melyek a prioritásai.
(Krónika/Erdély.ma)
Beszélnek-e magyarul a szabadkai Mol-kúton?
Január 30-án nyílt meg Szabadkán a Mol Rt. benzinkútja. A magyar olajipari vállalat érkezésétől a helyi magyarok fellendülést, esetleg új munkahelyek megnyitását remélték. A január végi megnyitón a vállalat belgrádi képviselete, az Intermol igazgatója ígéretet tett, hogy az itt dolgozók nemzeti összetétele megfelel majd a községi viszonyoknak. A tapasztalatok azonban nem ezt mutatják: a Magyar Szó szerkesztőségének többen jelezték: nem találtak olyan eladóra, aki magyarul tudta volna őket kiszolgálni. Az Intermol eladási és üzleti menedzsere viszont a lapnak írt levelében azt hangoztatta: az alkalmazottak 75 százaléka beszél magyarul. A szerkesztőség munkatársai azonban ottjártukkor nem találtak olyan kutast, eladót, pénztárost, aki beszélt volna magyarul, és az egyébként jól ellátott üzletben magyar újságokat sem lehetett venni. Egy felháborodott szabadkai így fogalmazott:
„az, hogy más kutakon nem tudnak magyarul, szégyen, de egy anyaországi vállalat esetében egyenesen mellbevágó”.
A lap úgy tudja: a munkások közül 13 személyt elbocsátottak; 11-en beszéltek magyarul. Az érintettek elmondása szerint a vezetők azzal indokolták ezt a lépést, hogy még nem nyílt meg a horgosi határátkelőn felépített két Mol-benzinkút, a pályázatot pedig egyszerre írták ki. Ezt az állítást Maglai Jenő, a Mol szabadkai jogi képviselője is alátámasztotta, hangsúlyozva: tudomása szerint a felmondás átmeneti, s ha megnyílik a horgosi határátkelő, aki akar, visszatérhet a munkahelyére.
A lap megkereste az ügyben Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét is, aki – miután tájékozódott az ügyben –, közölte az Intermol igazgatójának válaszát, miszerint Szabadkán minden rendben van, az alkalmazottak tudnak magyarul. Kasza József a vásárlók panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartja. Mint mondta: megengedhetetlen, hogy Szabadkán, ahol hivatalos nyelv a magyar is, egy magyar benzinkúton ne beszéljék a magyar nyelvet.
(Magyar Szó Online)
Olajjal szennyeződhet a Duna-Tisza-Duna-csatorna
Ökológiai katasztrófától tartanak a környezetvédők: Szentivánnál nemrég kettétört a Duna-Tisza-Duna-csatorna fölötti betonhíd egy 69 tonnás autó-emelődaru alatt, amely azóta is a vízben van. Ez igen veszélyes következményekkel járhat, mivel a járműben legalább 2000 liter olaj és üzemanyag van. A zombori ökológiai egyesület szerint komoly a veszélye annak, hogy kiömlik a vízbe az olaj és az üzemanyag, és megfertőzi a DTD-csatorna vizét. Az egyesület fölhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül találjanak módot arra, hogy kiemeljék a járművet, ne kerülhessen sor fertőzésre, esetleges katasztrófára. A szerencsétlenségre – melynek emberi áldozata nem volt – valószínűleg nem került volna sor, ha a hídnál lett volna teherbírásra utaló jelzőtábla.
(Magyar Szó Online)
Tizenötmillió korona az MKP kampányára
Tizenötmillió koronát költ a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a választási kampányra. A párt országos tanácsának (OT) szombati ülésén a júniusi előrehozott választásokra való felkészülés és a múlt évi megyei voksolások értékelése volt a két fő téma. A párt választási programját a közgyűlés májusban fogadja el. A képviselőjelöltek listáját egy hónapon belül összeállítják, és jóváhagyásra a március 11-ére összehívott OT-ülés elé terjesztik. – Az első harminc helyet felerészben a párt elnöksége, felerészben a megyei szervezetek tölthetik be, a sorrendet közösen, tárgyalások útján állapítjuk meg – ismertette a testület döntését Bugár Béla, a párt elnöke.
A megyei választásokat értékelve Bugár elmondta: egyes jelöltek nem tudták megszólítani a választókat, voltak olyan körzetek, ahol a voksolók az MKP jelöltjeinek csak egy részét támogatták. Rossznak tartja a párt és a választók közti kommunikációt is, úgy látja, a polgárok az eredményeket automatikusnak tartják, a kedvezőtlen folyamatok miatt viszont az MKP-t hibáztatják.
(Új Szó Online)
origo.hu
Újabb hatalmas drogfogás: azonnal letartóztattak három férfit
