Színlelt szerződések: nagy cégek is lépéskényszerben

Nem csak az ekhósok problémája a színlelt szerződés, ennél jóval szélesebb kört érint. Nagy cégek is lépéskényszerbe kerültek a június végén lejáró szankcionálási moratórium közeledte miatt - cikkezik a Napi Gazdaság. Ha beindul az ellenőrzési dömping, a revizorok több tízmilliárd forintot is besöpörhetnek a színlelt szerződéseket alkalmazó cégektől.

MNO
2006. 02. 10. 8:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jóval szélesebb kört érint a színlelt szerződések átalakítására adott moratórium lejárta június végén, mint ami a köztudatban él. A Napi Gazdaság arról ír, hogy általában az ekho alkalmazására feljogosított foglalkozásokat, mint például a médiában és a művészvilágban tevékenykedő dolgozókat vélik érintettnek, szakértők szerint lényegében minden ügynök- vagy kiszállásos szervizhálózatot működtető vállalatnak, cégcsoportnak érdemes tájékozódnia. Ellenkező esetben az adóhivatal revizorai több tízmilliárd forintot is besöpörhetnek a színlelt szerződéseket alakalmazó cégektől.

A lap által megkérdezett szakértők többek közt lényegesnek tartják, hogy a választott foglalkoztatási jogviszonyt nem elég papíron lefektetni, a foglalkoztatás körülményeit annak megfelelően is kell kialakítani. Például olyan apróságokra is figyelni kell, hogy a munkát elvégző személyes tárgyai se legyenek fellelhetők a munkavégzés helyén. A másik fontos szempont, hogy minden szerződést, ügyet egyedileg vizsgálnak és bírálnak el az ellenőrök. Így két, hasonló tevékenységet végző személy esetében sem feltétlenül jutnak ugyanarra a következtetésre.

Amennyiben egy szerződés több ponton is vitatható a jogviszony formájának és tartalmának egyezősége szempontjából, mindenképpen célszerű élni az adóamnesztia adta lehetőséggel –mondta el a Napi Gazdaságnak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. Erre két lehetőséget biztosít az amnesztiarendelet, nevezetesen a jogviszony átalakítását, illetve annak megszüntetését. Míg az előbbi esetben a kétes megbízási vagy vállalkozói szerződést munkaszerződéssé célszerű alakítani a munkavállaló bejelentésével együtt, az utóbbi esetben a megoldást a kérdéses szerződés felbontása, és új, a jogszabályoknak a foglalkoztatási szempontoknak és a felek szándékának megfelelő megbízási vagy vállalkozási szerződés megkötése jelentheti – írja a lap.

(Napi.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.