Tömegdemonstráció Székelyföld autonómiájáért
Politikailag semleges tömegdemonstrációt szervez a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 15-én Székelyudvarhelyen, melynek társrendezője a helyi polgármesteri hivatal. A demonstrációval a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényt szeretnék megerősíteni – jelentette ki Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. A tevek szerint Csapó József, az SZNT elnöke olvassa majd fel azt a kiáltványt, mely Székelyföld autonómiájával kapcsolatos. A dokumentum a helyzetelemzésen kívül az önrendelkezés kivívásának megoldási lehetőségeit is tartalmazza; ezeket az alelnök nem kívánta részletezni, mert a szöveg még nem végleges. A kiáltvány szövegét közvetlen módon, közfelkiáltással akarják elfogadtatni a tömeggel. A rendezvény díszvendége Raffay Ernő magyarországi történész lesz, aki beszédet is mond, de felszólal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.
Az alelnök reméli, hogy a rendezvényen akár 10–20 ezer ember is részt vesz. A gyűlésre sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselőit nem hívták meg, így akarnak pártsemlegességet biztosítani a rendezvénynek. Ferencz Csaba hangsúlyozta: Szász Jenő polgármesterként, társszervezőként, és nem a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökeként szólal majd fel.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
„Újfajta barátság” Magyarország és Románia között
Mintegy két héten belül elkészül az a megállapodás, amelynek alapján a jövőben Magyarország és Románia szorosabban együttműködik majd európai ügyekben. A magyar javaslatot tegnap ismertette Anca Boagiu integrációs miniszterrel a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Csák Ferenc elmondta: Budapest kész minden eszközzel támogatni Románia minél gyorsabb európai integrációját. Ugyanakkor szorosabb együttműködésre van szükség – tette hozzá. A magyar kormány képviselője úgy értékelte, a márciusi megállapodás aláírása „újfajta barátság” kezdetét jelenti a román-magyar kapcsolatokban. – A PHARE CBC programok keretében folytatott együttműködés – amely 1998-ben indult – csak a kezdet. Ezen túl kell lépni egy szorosabb együttműködés irányába, amelynek keretében a két ország összehangolja fejlesztési terveit, beleértve a közlekedési útvonalakat vagy például a határ közelében fekvő regionális repülőterek építését – mondta Csák Ferenc. Hozzátette, a magyar kormány nagyon fontosnak tartja a Budapesttől Konstancáig húzódó autópálya megépítését. A budapesti kormány már eddig kétmilliárd eurót költött erre a projektre, és kész megduplázni hozzájárulását 2013-ig – fűzte hozzá az államtitkár. Anca Boagiu megköszönte a magyar fél ajánlatát. Az integrációs miniszter elmondta: a két fél mintegy két héten belül találkozik Budapesten, ahol sor kerül az együttműködési megállapodás aláírására is. Akkor veszik számba azokat az uniós finanszírozási forrásokat, amelyeket Románia és Magyarország – akár harmadik országok közreműködésével is – közösen használhat fel.
(Új Magyar Szó/Erdély.ma)
A francia nagykövetséggel tárgyalt a VMDP-elnök az autonómiáról
Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke tegnap Temerinben fogadta a belgrádi francia nagykövetség másodtitkárát. A több mint két és fél órás beszélgetés során Didier Larroque elsősorban a VMDP politikai törekvései iránt érdeklődött. Ágoston részletesen kifejtette, hogyan tekint a VMDP az autonómiára, a vajdasági magyar pártok közötti viszonyra. Kérdésre válaszolva a VMDP elnöke kiemelte: a párt síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért. A trianoni döntések nyomán kialakult helyzetben minden utódállam nyolcvanöt éve arra törekszik, hogy anyanyelvváltással „integrálja” magyar kisebbségét. Ez a 21. században tarthatatlan törekvés – jelentette ki.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban Ágoston felhívta a figyelmet Orbán Viktor Fidesz-elnök kijelentésére, s szóba hozta azt a várható támogatást is, amelyet az MSZP választási programja ígér az európai normákkal összhangban álló autonómiatörekvések számára – olvasható a VMDP közleményében.
(Magyar Szó Online)
Szlovákia: magas banki illetékek
A szlovák pénzintézetek banki illetékek formájában tavaly 13,2 milliárd koronát szedtek be az ügyfeleiktől, ami ötödével több volt, mint az előző évben. A bevételek 2004-ben is 18 százalékkal nőttek. A bankok ugyanakkor azzal védekeznek, hogy a szlovákiai illetékek még így is alacsonyabbak, mint külföldön. A bécsi közgazdasági egyetem mellett működő hitelelemző intézet szerint a szlovák bankok állítása csak abszolút számokban kifejezve igaz; egész más a helyzet, ha a banki illetékek mértékét az illető ország fizetéseivel hasonlítjuk össze. Szlovákiában a pénzintézetek ügyfelei éves fizetésük 0,6 százalékát költik a banki illetékekre, míg Svédországban ez csupán 0,2 százalék, Németországban, Belgiumban és Svájcban pedig még ennél is kevesebb. A Capgemini, ING és EFMA tanácsadó cégek szerint Szlovákiában nagyjából 18 euróért juthatunk egy hitelkártyához, míg Németországban csak 12,4 euróért, Kanadában pedig ingyen. De még így sem Szlovákia van a legrosszabb helyzetben a régión belül: a cseh Scott&Rose elemzése szerint Magyarországon és Lengyelországban a szlovákiainál magasabbak a banki illetékek.
(Új Szó Online)
origo.hu
Fürdési tilalmat vezettek be egy népszerű balatoni strandon
