Frankenstien-direktívának is gúnyolják uniós körökben az Európai Parlament által ma délután tárgyalt javaslatot, amely a szolgáltatások liberalizálását célozza, és számos, a tagállamok belső törvénykezését és a szakszervezeti érdekvédelem gyakorlatát figyelmen kívül hagyó kitételt tartalmaz. A direktíva Frits Bolkestein nevéhez kötődik, korábban ő töltötte be a belső piacokért felelős biztosi posztot.
Az irányelv egyik nagy vitát kiváltó sarokpontja az úgynevezett származási ország elve, mely szerint a külföldön működő szolgáltatók az Európai Unió országai területén saját országuk törvényeik szerint működhetnek, üzletelhetnek, anélkül, hogy tevékenységüket egybevetnék a fogadó ország rendelkezéseivel.
Nagy-Britannia visszautasította az új törvényi szabályzást, amely szabad piacot biztosít a a hirdetéstől a piaci szereplésen át a gyártási folyamatig. A direktíva célja, hogy versenyhelyzetet teremtsen az alkalmazások kétharmadát jelentő, az EU gazdasági hozamának felét biztosító szolgáltató ágazatban. Elemzők szerint „túl messzire megy” Brüsszel azzal, hogy a cégeknek nem kellene tekintettel lenniük a fogadó ország törvényeire. Franciaország szintén jelezte fenntartásait, miszerint a tervezet aláásná a munkavállalók és a fogyasztók védelmének biztosítékait.
Újabb harc Strasbourgban?
A direktíva ellen tiltakozó tüntetők a parlament elő vonultak Strasbourgban. Az Európai Szakszervezeti Konföderáció vörös szalagfelirata mögött angol és francia feliratokkal felvonuló tömeg a direktívák megváltoztatását követelte. Az Európai Parlamenthez vezető utcákat lezárta a rendőrség. Január 16-án a direktíva elleni tüntetés során 16 sérültet kellett ellátni, s 400 ezer euró kár keletkezett a tüntetők és a rendfenntartók dulakodása során.
A megmozduláson a szervezők szerint 40 ezren, a rendőrség adatai szerint 30 ezren vonultak fel.
Uniós megállapodás a kedvezményes áfáról
Az EU-tagállamok pénzügyminiszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon hivatalosan is jóváhagyták azt a megállapodást, amely egyes, különösen munkaigényes tevékenységi köröknél lehetővé teszi az eddigi kedvezményes áfameghosszabbítását egészen 2010-ig. Február elején a lengyelek is beadták a derekukat, és így megszületett az egyezség, amelyre most ütötték rá a hivatalos pecsétet a tagállamok pénzügyminiszterei. Ennek értelmében azok a tagállamok, amelyek eddig nem élhettek a kedvezményes áfa nyújtotta lehetőséggel, de most be akarják vezetni, március végéig jelezhetik ezt a szándékukat Brüsszelnek. Az Európai Bizottság pedig 2007 közepére jelentést készít arról, hogy a kedvezményes áfának milyen hatása van a munkapiacra és a gazdasági növekedésre, és utána újra terítékre kerül ez a kérdés.
Mindeközben az Európai Parlament mai plenáris ülése Strasbourgban első alkalommal fogadott el olyan határozatot, amelyben kifejezetten szorgalmazza a munkaerő szabad áramlásának mielőbbi biztosítását minden tagállamban – közölte Földeák Iván, az MSZP európai parlamenti delegációjának sajtótitkára. Az elfogadott határozat 25. bekezdésében a parlament üdvözli azokat a tagállamokat, amelyek megnyitották munkaerőpiacaikat az új tagállamok állampolgárai előtt, és így jelentősen hozzájárultak a belső munkaerőpiac mobilitásának és versenyképességének növeléséhez. A képviselők egyúttal sürgették azokat a tagállamokat, amelyek továbbra is fenntartják a korlátozásokat, hogy bontsák le a munkaerő szabad áramlása elé emelt akadályokat.
Három éven belül minden európai uniós tagállamban védeni kell a munkavállalókat az optikai sugárzástól, például a monitor fényétől – nyilatkozta szintén a keddi nap folyamán Őry Csaba. A néppárti képviselő közölte: a most véglegesített európai uniós irányelv szerint ha egy munkahelyen valamilyen sugárzásnak van kitéve a dolgozó – például hegeszt, lézerrel dolgozik, vagy katódsugárzás éri – akkor munkáltatójának megelőzési, illetve kárcsökkentési kötelezettsége van.
Az Európai Parlament kedden elfogadta azt a jelentést, amely szigorítaná a baromfitenyésztőkkel szemben támasztott követelményeket, a javaslatban foglaltakat az előző napi vita kapcsán magyar képviselők elfogadhatatlannak nevezték, és aggasztják a magyar baromfitartókat. A javaslat szerint a tagállamok egyebek között biztosítják, hogy a csirkék négyzetméterenkénti állománysűrűsége a használható területen létesítményenként vagy külön létesítményegységenként nem haladja meg a 30 kilogramm élősúlyt. A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a csirkéket 38 kilogramm élősúlyt nem meghaladó állománysűrűséggel tartsák.
A szárnyasok körülményein javítani hivatott javaslat megtiltja a kakasok kiherélését és a csőrkurtítást, de rendelkezik kamerás csirkemegfigyelő rendszerről és a tyúkok számára ideális fényerősségről is.
BBC, ATS, Info Rádió, Magyar Rádió, napi.hu
origo.hu
Takács Péter érzéstelenítés nélkül tette helyre Kulja kificamodott gondolkodását az Egyenes Beszédben
