Az utóbbi években Európában jelentősen emelkedett a földgáz és a kőolaj ára. Míg utóbbi drágulását a nemzetközi piac instabilitása indokolja, addig a földgáz áremelkedése nem mindig volt ésszerű, még akkor sem, ha a földgáz hagyományosan a kőolaj legfőbb helyettesítőjének tekinthető, elsősorban a fűtés szempontjából.
Az EU álláspontja szerint az árak változását egyetlen szabály befolyásolhatja: a kereslet és a kínálat viszonya. Amennyiben azért emelkedik a földgáz ára, mert drágult a kőolaj – ez egyértelműen sérti a szabad verseny szabályait.
Magyarország: dübörög a gáz ára
A földgáz átlagára csak 2004-ben több mint 5 százalékkal növekedett az EU-ban, ezért Brüsszel már tavaly nyáron kezdeményezte a vizsgálatot. A legmegdöbbentőbb adatok Dániából érkeztek, ahol a piacot állami tulajdonú szolgáltató uralja: egy év alatt 48 százalékkal nőtt a földgáz ára. Ez szélsőségesen nagy áremelkedés, de sokan elfogadhatatlannak tartották a svédországi és a lengyelországi 15 százalékos drágulást is.
Mint arról az MNO is többször beszámolt, a Fidesz számításai szerint a Medgyessy–Gyurcsány-kormány a lakossági földgáz árát 2002 óta 67 százalékkal emelte, míg a nagyfogyasztók, intézmények 117 százalékkal fizetnek többet a 2002-es évhez képest, annak ellenére, hogy a 2002-es választási kampányban, majd az azt követő években szocialista politikusok többször hangoztatták: nem lesz gázáremelés. A hazai áremelkedés nagysága meghaladja az uniós gázáremelések átlagát. Legutóbb 2006. január 18-tól emelkedett 7,4 százalékkal a földgáz ára, a kormány szerint ez az emelkedés azonban a lakosságot nem érinti, a Fidesz viszont nem így látja, ezért arra kérte a kormányt (hiába): vonják vissza az emelésről szóló rendeletüket.
Meglepetés várható
Az árprobléma G8-ak pénzügyminisztereinek közelmúltbeli találkozóján is téma volt, ekkor jelentette be az orosz kormány a földgázszolgáltató óriás, a Gazprom privatizációját.
Neelie Kroes versenyügyi EU-biztosnak a hivatalos vizsgálatról adott első – kevés érdemi információt tartalmazó – tájékoztatása nem tért ki sem cégek, sem tagországok megnevezésére, ezt azzal indokoltak, hogy így próbálják biztosítani az ártatlanság vélelmét, illetve „a vizsgálat későbbi szakaszaiban számítanak a meglepetés erejére”.
A lakosság nem akar többet fizetni
Az év eleji orosz-ukrán mini gázválságot követően a szakemberek világossá tették, hogy a magyarországi földgázrendszer igen sebezhető, elkerülhetetlen a bővítése, ha a január elején tapasztalt ellátási problémákat valamilyen módon kezelni kívánjuk – adta hírül az EnergiaInfó.
A gázmizéria a jelek szerint nem ijesztette meg annyira a magyar földgázfogyasztókat, hogy hajlandóak legyenek többet fizetni a biztonságosabb ellátásáért. Az EnergiaInfó múlt heti felméréséből kiderül: a megkérdezett fogyasztók 95,4 százaléka elutasította, hogy a gáz árának emelésével ellátásbiztonsági beruházást finanszírozzanak. A megkérdezettek 66,7 százaléka szerint a cseppfolyós földgázra (LNG) nincs szükség a magyar piacon.
Elemzők szerint mindez arra enged következtetni, hogy a fogyasztók nem látták olyan tragikusnak a helyzetet a januári miniválság idején, illetve nem tartanak attól, hogy tartós fennakadás állna elő az orosz importban.
A parlament ugyanakkor már döntött a stratégiai tározó megépítéséről. A beruházás iránt hárman is érdeklődnek: a gazdasági tárca illetékesei szerint a német Ruhrgas, a Mol és a Gazprom már jelezte részvételi szándékát.
(euractiv.hu, napi.hu, mno.hu)
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
