Uránt termelne ki Kassánál egy kanadai cég

Uránt termelne ki Kassa környékén egy kanadai cég. Románia hivatalosan közölte: az országban nem léteztek titkos CIA-börtönök. Óbecsén ma beiktatták az új polgármestert, holnap leválthatják az önkormányzat elnökét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen a bojkott sem kizárt.

MNO
2006. 02. 23. 14:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre nem termelnek ki uránt Eprestetőn

Egyelőre nem lesz uránkitermelés Kassa környékén, mivel a város elutasította a kanadai Tournigan Gold Corporation (TGC) javaslatát a városhoz közeli Eprestető uránlelőhelyének feltárására. Frantisek Knapík megbízott főpolgármester elmondta: a cég tervezete hiányosnak bizonyult, ezért a város nem dönthet a lelőhely felhasználásáról. A beadványban többek közt nem szerepel a lelőhely kiterjedésének és nagyságának pontos meghatározása, ezért nem lehet tudni, mekkora területet érintene a kitermelés, és milyen kockázatai lennének. Nincs meghatározva a kitermelés és szállítás módja, pontos paraméterei sem. A legszembeszökőbb hiányosság, hogy az ökológiai hatásokat sem említi a tervezet. Ez utóbbi kritérium azért is nagyon fontos, mivel a megye területfejlesztési tervében az elsősorban üdülési célokat szolgáló Eprestető védett területként szerepel, és a kitermelés hatással lenne a létesítendő madárvédelmi területre is.
A megbízott főpolgármester korántsem tartja véglegesnek a város álláspontját, mint mondta, csupán a hiányzó adatok miatt nem hozható döntés.

A TGC tavaly három próbafúrást végzett, amelyek bizonyították az urán-molibdén érc jelenlétét, amelyben magas az urán koncentrációja. A lelőhely értéke az urán árának viszonylatában nagyjából hétmilliárd koronára tehető.

(Új Szó Online)

Román nyilatkozat: az országban nincsenek CIA-börtönök

Az eddigi vizsgálatok szerint Romániában nem léteztek titkos CIA-börtönök, és egyetlen román személy sem vett részt egyes személyek szabadságuktól való törvénytelen megfosztásában – közölte a román külügyminisztérium Terry Davisnek, az Európa Tanács (ET) főtitkárának küldött válaszában. A választ az ET főtitkárának az európai emberjogi egyezmény 52. szakasza alapján kezdeményezett vizsgálatára fogalmazták meg, az összes illetékes román intézmény bevonásával – írja az Erdély.ma honlap.

Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta: Traian Basescu román államfő elismerte, hogy engedélyezte a CIA, valamint más amerikai intézmények repülőgépeinek romániai leszállását. Basescu a Washington Post napilapnak adott interjúban kijelentette: az általa jóváhagyott légi járatok a Fekete-tenger partján fekvő Mihail Kogalniceanu-i légitámaszponton landoltak. Az elnök ugyanakkor leszögezte: titkos börtönök létesítésére vagy foglyok rossz bánásmódban való részesítését, bántalmazását feltételező műveletre már nem adott engedélyt az amerikai központi hírszerzőszolgálatnak.

Alkalmazkodás vagy bojkott?

Március 2-ára hívta össze a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetősége a magyar oktatók közgyűlését, amely elemezni fogja a BBTE szenátusának hétfői ülése után kialakult helyzetet. Ismert: az egyetem legfőbb döntéshozó testülete megtagadta a magyar karokra vonatkozó kérvény megvitatását, ehelyett olyan határozatot fogadott el, amely az egyetem multikulturális jellegének fejlesztését szorgalmazza, vagyis fenntartja a jelenlegi állapotot. A Szabadság napilap elemzése szerint március 2-án a magyar oktatók két lehetőség közül választhatnak: a jelenlegi felállásban megpróbálják kihasználni a szenátus által elfogadott határozatban fellelhető néhány kedvező paragrafust, hogy fokozzák a magyar tagozat önállósulását – ahogyan a BBTE magyar tagozatának jelenlegi vezetősége szorgalmazza –, vagy a Bolyai Kezdeményező Bizottság által javasolt bojkott lehetősége mellett döntenek, abban reménykedve, hogy a szélsőséges tiltakozás eredményesebb lesz.

A BKB pereket indít

Két pert is indítani kíván a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen, amelyet eljárásbeli hibákkal és okirat-hamisítással vádol – közölte csütörtökön Kovács Lehel, a BKB alelnöke.

A BKB az első perben a szenátusi ülés előkészítésében és a gyűlés lebonyolításában történt eljárásbeli hibákért tesz majd feljelentést, s vagy polgári per formájában, vagy a romániai nép ügyvédjéhez fordulva próbál majd érvényt szerezni igazának. Kovács Lehel szerint a szenátus nem minden magyar tagja kapott idejében meghívót a hét elején megtartott ülésre. Emellett tudomásuk szerint a döntést előre meghozták, hiszen egy nappal a szenátus ülése előtt az intézmény hivatalos tájékoztatójában szerepelt már a rektorátusnak az a határozati javaslata, amely közvetett módon a magyar karok elutasítását jelenti.
Ugyancsak eljárási hibának nevezték, hogy az egyetem akadémiai tanácsának elnöke, Andrei Marga állítólag kétszer szavaztatott a szenátusi ülésen a szóban forgó határozatról. Kovács szerint az első voksolás után kilenc tartózkodást regisztráltak, majd Marga tízperces beszéd után megkérdezte a jelenlevőktől, hogy van-e konszenzus a kérdésben, ezt követően pedig a második szavazást is elrendelte. Ezután annyiban változott az eredmény, hogy a 85 igen szavazat mellett nem kilenc, hanem tíz tartózkodás született.
A második per a büntetőjog kategóriájába tartozik, hiszen a BKB okirat-hamisítással vádolja az egyetem vezetőségét. Kovács emlékeztetett rá, hogy az intézmény vezetősége a szenátusi voksolást követően több romániai országos napilapban megjelentette az elfogadott határozatot. Ugyanakkor egy olyan rövidebb szöveg is napvilágot látott fizetett hirdetés formájában, amely közölte, hogy a magyar karok létrehozásának kérdését a szenátus elutasította, hiszen sem tanszékeket, sem karokat nem hozhatnak létre etnikai alapon. Kovács szerint a hirdetésben mindezt szenátusi határozatként tüntették fel, noha az egyetem legfőbb döntéshozó szerve elé ilyen dokumentum soha nem került. A határozatnak iktatószáma sem volt.

(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap/Transindex.ro)

Beiktatták Óbecse új polgármesterét

Tizenkilenc tanácsnok indítványára Páll Sándor, az óbecsei önkormányzat VMDK-s (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) elnöke péntek reggelre összehívta a testület ülését. Napirenden szerepel Páll, illetve Nemanja Lam radikális párti alelnök leváltása, valamint az új elnök és alelnök megválasztása.

Ma beiktatták az új polgármestert, a Szerbiai Demokrata Párthoz (DSS) tartozó Dusan Jovanovicsot, akit a döntő, második fordulóban a radikális párti jelölttel szemben a teljes úgynevezett demokratikus tömb támogatott. Pénteken pedig a községi parlamentben történhetne meg a radikális–szocialista–VMDK koalíció leváltása.

A polgármesteri tisztséget egyébként ezidáig Páll Sándor (mint megbízott) látta el.

(VajdaságMa, Magyar Szó Online)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.