Az elsődleges vizsgálatok szerint nagyon valószínű, hogy az emberre is veszélyes madárinfluenza-vírust hordozták a Magyarországon Bács-Kiskun megyében elhullott hattyúk. A leletek vizsgálatát állítólag már tegnap megkezdték az angliai Weynebridge-i közösségi laboratóriumban – közölte tegnap Süth Miklós országos főállatorvos. Az eredményekre akár napokat is várni kell – tette hozzá. (Korábban Jakab Zsuzsanna, az Európai Unió betegségmegelőzési és ellenőrzési központjának igazgatója azt közölte, várhatóan már csütörtökre (02. 16.) kiderül, hogy a madárinfluenza H5N1-es vírusa támadta-e meg a Bács-Kiskun megyében talált elhullott hattyúkat.)
A weybridge-i intézet tegnapi tájékoztatása szerint az Európából beérkezett nagyszámú anyag miatt a vártnál tovább tarthat a Magyarországon elhullott hattyúktól vett minta elemzése.
Süth Miklós országos főállatorvos a Híradónak azt nyilatkozta: „a magyarországi referencialaborban is megállapították, hogy H5-ös vírusról van szó, nagy valószínűséggel az N1-es típusról. De mindaddig, amíg a Weynebridge-i közösségi referencialabor ezt nem erősíti meg, addig természetesen mi sem azt mondjuk, hogy H5N1, hanem nagy valószínűséggel H5N1„ – fogalmazott Süth Miklós.
Korábban az Inforádió internetes oldala Tekes Lajosra, az Országos Állat-egészségügyi Intézet igazgatójára hivatkozva azt írta: a Magyarországon elhullott madarakat a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírusa fertőzte meg. Tekes Lajos azután beszélt erről, hogy az Országos Állat-egészségügyi Intézetben elvégezték a vírus beigazolásához előírt vizsgálatokat: a boncolást, a szövettani vizsgálatokat, a vírusizolálást és a molekuláris-biológiai vizsgálatokat. Hozzátette azt is, hogy az uniós referencialaborba már az izolált vírust küldték ki.
Zárlat több településen
Karantént vezettek be a Tolna megyei Bátán, mert a Bács-Kiskun megyében elrendelt zárlat körzetébe ez a település is beletartozik. Tolna megyében nem találtak beteg, illetve elhullott madártetemet – közölte pénteken a megyei védelmi bizottság elnöke. Az elzárás mellett tilos a baromfit és más, fogságban tartott madarat ki- és beszállítani, baromfit piacon árulni, tilos az alom, trágya, a különböző fertőzés terjesztésére alkalmas eszközök ki- és beszállítása, nem ellenőrzött baromfitermékek kiszállítása, valamint tilos a vadon élő madarakra vadászni is.
Az ellenőrző intézkedések Baranya megye három településére is érvényesek: Dunaszekcső, Bár és Homorúd ugyanis szintén a Bács-Kiskun megyében elrendelt zárlat tíz kilométeres megfigyelési körzetébe tartozik, ezért szükség volt a szárnyasokat érintő korlátozások bevezetésére. Madárinfluenzától elhullott szárnyast azonban eddig Baranyában sem találtak – közölte Bajnóczi Pál megyei főállatorvos-helyettes.
Fertőtlenítik a járműveket a szerb határon
Fertőtlenítik a járműveket a hercegszántói, a röszkei, a tompai, a tiszaszigeti és a bácsalmási átkelőnél a szerb hatóságok. Az intézkedés nem vonatkozik a személyekre és a Magyarországra érkező járművekre – közölte Kovács Iván, a határőrség szóvivője, hozzátéve: a fertőtlenítés nem okozott fennakadást péntek délelőtt. Hercegszántónál és Tompánál körbepermetezik az autókat, Röszkénél pedig fertőtlenítő folyadékkal teli teknőn kell áthaladniuk a járműveknek. Ezért személyautónként 200 dínárt (720 forint) kell fizetni. A szóvivő szerint az intézkedés a madárinfluenza dél-magyarországi megjelenésével lehet összefüggésben.
A gazdák kárát államilag elkülönített pénzből megtérítik
A madárinfluenza megjelenése ellenére a szárnyasok tömeges pusztulását nem észlelték az országban – közölte tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón Süth Miklós. Az országos főállatorvos elmondta, hogy csütörtökön összesen 19 elpusztult szárnyast kaptak vizsgálatra az ország különböző részeiből, míg pénteken 23-at.
Hazánkban egyelőre nem rendeltek el kényszervágást a madárinfluenza miatt, de néhány udvarban elővigyázatosságból megsemmisítettek néhány háziszárnyast – tájékoztatott korábban az országos főállatorvos. Süth Miklós a Magyar Rádiónak azt mondta: két Bács-Kiskun megyei háztájiban összesen 23 darab szárnyasról van szó, amelyek gazdája érintkezett a hattyútetemekkel.
A szakember hozzátette: a leölt állatokat ugyancsak elővigyázatosságból az Országos Állat-egészségügyi Intézetben vizsgálják. A főállatorvos arról is beszélt, hogy amennyiben kényszervágást kell elrendelni, a tulajdonosok a járványvédelmi keretből kártérítést kapnak, ezt minden évben elkülöníti az állam ilyen célokra.

Hatalmas drogfogás – elképesztő módon bukott le a banda