Végh Attila: A sors iróniája: Szabó Faust főiskolás korában alkut kötött a „közélettel”. Nem bízott eléggé saját tehetségében, kilépett hát lelkéből, és a karrier immorális útjára tévedt. A fekete hullám most visszacsap: éppen a közélet cincálja szét a lelkét. Több remek filmjében, például a Mephistóban és a Redl ezredesben (a Szembesítést nem láttam) megpróbált saját múltjával és annak belső következményeivel szembesülni. Filmjei alkalmasak voltak arra, hogy a besúgó múlt nyomán támadt lelki kráter mélyére ereszkedjen. A tragikus vétket jóvá tenni nem lehet. Oidipusz nem klónoztathatja halott apját. Az ember, ha már elkövette a hamartiát, csak annyit tehet, hogy megpróbálja bemérni, mi történt vele a vétek nyomán, mit kellene megbánni. Hogyan tovább. Ez a gyónás magánügy, senki másra nem tartozik.
(Magyar Nemzet, 2006. február 3.)

Orbánt és Szijjártót emlegetik a lövészárkokban?