A IV. negyedévben a gazdasági növekedést termelési oldalról az árutermelő ágazatok közül a feldolgozóipar és az építőipar, a szolgáltatások közül a pénzügyi tevékenység, a szállítás, raktározás, posta, távközlés teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének. 2005-ben a GDP értéke folyó áron 21 785 milliárd forintot tett ki. Egy főre vetítve a GDP összege 2 millió 160 ezer Ft volt.
A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, de a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a negyedik negyedévben mintegy 2,4 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét – írja a KSH.
Elsőkből lassan utolsók leszünk
Korábbi jelentések szerint viszont az újonnan csatlakozott uniós tagállamok között az utolsó helyek egyikét foglalhatjuk el a GDP-növekedés tekintetében. A Balti-országokban – Lettország, Litvánia, Észtország – a miénknél 2– 2,5-szer gyorsabban bővül a gazdaság.
Ma már bőven megelőzi Magyarországot például a szomszédos Szlovákia is, ahol éves szinten 7,6 százalékos volt a GDP-növekedés üteme a tavalyi utolsó évnegyedben, a köztársaság közel 13 éves történetében a leggyorsabb. Ezt a kiemelkedő növekedést elsősorban a háztartások nagy fogyasztása, illetve a kivitel és a külföldi kereslet nagy (éves szinten 15 százalékos) növekedése tette lehetővé. A belföldi kereslet 11,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten. Az ipar növekedése ebben az időszakban 14,3 százalékos volt 2004. azonos időszakához képest.
Az elemzői megfogalmazás szerint Szlovákia a közép-európai növekedés éllovasa lett Csehország mellett.
A növekedés segítő tényezőként említik a jelentések, hogy javult 2,1 százalékkal a foglalkoztatottság és 6,3 százalékkal nőttek a reáljövedelmek.
(KSH, ebroker.hu)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
