A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén a minimálisan szükséges 34 kormánypárti szavazattal elfogadta a luxusadó-rendeletet. A jogszabály értelmében az értékes ingatlanok esetében a százmillió forintot meghaladó rész fél százalékát kell megfizetni adóként. Az érték-megállapításhoz a főváros 15 adóövezetbe sorolja az ingatlanokat utcák illetve irányítószámok alapján. A luxusadó-rendeletet március 31-ig kell kihirdetni, az adóbevallást pedig április végéig kell majd elkészíteni.
A rendelet vitájában csak az ellenzéki képviselők vettek részt, akik támogatták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara azon véleményét, hogy Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia az alkotmányt több ponton sértő törvényi szabályozás miatt. Az ellenzéki politikusok szerint a rendelet sérti a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés elvét, a jogegyenlőséget, a köz- és magántulajdon egyenjogúságát, és kétségbe vonja a jogbiztonságot.
Mint arról beszámoltunk, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nyílt levélben fogalmazta meg a luxusadóval kapcsolatos aggályait. A dokumentum emlékeztet: „a kamara folyamatosan tiltakozik a fővárostól történő forráselvonás miatt, és szorgalmazza a helyi önkormányzati adó súlyának és szerepének – a központi költségvetési adóterhek mérséklésével egyidejű – növelését”. Szükségesnek tartja az adórendszer korszerűsítését s ennek során a vagyon típusú helyi adó bevezetésének lehetőségét, ésszerű és jogszerű alkalmazását. Ám súlyos alkotmányossági aggályokat vetnek fel a luxusadóról szóló törvény rendelkezései – állítja a BKIK, ezért azt kezdeményezi: a Fővárosi Önkormányzat a törvény végrehajtásához szükséges rendeletének tárgyalása során forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje e törvény alkotmányossági felülvizsgálatát.
A kamara szerint a luxusadóról szóló törvény sérti a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés, és a jogegyenlőség alapelvét, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságát, bevezetése megkérdőjelezi a jogbiztonságot. A fenntartásokra az ad okot, hogy a törvény alanya a magánszemély, de nem alanya az állam, az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek. Nem a magánszemély vagyoni helyzetéhez és nem arányosan vetik ki az adót, nem veszik figyelembe a vagyont terhelő/csökkentő hitelt, nem adóztatják meg a vagyon további elemeit (értékpapír, készpénz, nemesfém, műtárgy, helikopter, hajó). Például egy 105 millió forintos ingatlan hat tulajdonosa fizet luxusadót, de nem fizet az, akinek egymagának hat, egyenként 99 millió forint értékű háza van. A kamara aggályai közé tartozik, hogy adózott jövedelemből történő ingatlanszerzés után a luxusadó kivetése kétszeres adóztatást eredményez, s nem esik a törvény hatálya alá a külföldön lévő ingatlan. A törvény ellentétes a megfogalmazott fő céljával, a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés megvalósításával.
(vg.hu, radio.hu)
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
