A magyar állam magukra hagyta a vállalkozókat

Sem a magyar, sem a német kormányzat illetékesei nem tudják – vagy nem akarják – megzabolázni a kinn dolgozó magyar vállalkozások elleni SoKo-akciókat vezénylő vámkommandókat – panaszolják az érintett üzletemberek. A károsultak az Európai Bírósághoz akarnak fordulni.

A 2004-ben és 2005-ben végrehajtott hatósági akciók kapcsán több száz magyar vállalkozást vádoltak meg embercsempészettel és a tb-szabályok megsértésével. Azóta az Európai Bíróság, illetve a német szövetségi munkaügyi bíróság más ügyekben hozott ítéletei is megerősítették: a német hatóságoknak nincs joguk kétségbe vonni a magyar egészségbiztosítási és munkaügyi igazolásokat (márpedig a vámkommandók éppen erre alapozták fellépésüket). Ennek dacára az ingolstadti bíróság nemrég csak úgy engedélyezte egy letartóztatott magyar vállalkozó szabadon bocsátását, hogy az illető elismerte az embercsempészet vádját, és ezért másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel „megúszta”.

Tóth Boldizsár, a megkárosított magyar cégek érdekeit képviselő Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének (NVE) elnöke a magyar és német felsőbb kormányszervek tehetetlenségével és információhiányával magyarázza a zűrzavart. A tavaly nyáron létrehozott kormányközi vegyes bizottság nemrég már negyedik alkalommal ült össze, ám ezúttal sem sikerült megállapodni a vitatott kérdésekről, így a Németországban dolgozó magyar cégek továbbra sem érezhetik magukat biztonságban. Tóth Boldizsár úgy látja: a német kormány illetékeseit a SoKo-akciókat végrehajtó vámszervek tévesen informálták. Mostanra legalább annyit sikerült elérni, hogy a vegyes bizottság német tagjai megismerjék az érem másik oldalát. A magyar kormányzatnál egyedül Gérnyi Gábor, a gazdasági minisztérium bizottságba delegált főosztályvezetője részéről tapasztaltak szándékot az ügy érdemi megismerésére.

Az NVE most az Európai Bizottság illetékes tagjaihoz, Charlie McCreevy belső piaci és Vladimír Spidla szociális biztoshoz fordult segítségért, és az Európai Bíróságnál is pert kívánnak indítani a károsultak. Addig is 300 millió forintos visszatérítendő támogatást kérnek Veres János pénzügyminisztertől, hogy átvészeljék számláik zárolását és üzleti kapcsolataik ellehetetlenítését. A meghurcolt magyar cégek kártérítési igényt akarnak érvényesíteni a német állammal szemben; ennek összege az NVE előzetes felmérése szerint 400–500 millió euró között lehet. Jogászok szerint a magyar állam felelőssége is felmerülhet az ügyben, hiszen a Legfőbb Ügyészség anélkül tett eleget a SoKo-akcióban való részvételre vonatkozó német jogsegélykérelemnek, hogy megvizsgálta volna az alapul szolgáló vádakat.
(vg.hu)