Eseménydús és ellentmondásos négy évet tudhat maga mögött a jelenlegi kabinet: 15 éves demokráciánk történetében először bukott meg ciklus közben miniszterelnök, kiürült az államkassza, de épültek autópályák, eltörölték a sorkatonaságot és csatlakoztunk az EU-hoz.
A Medgyessy-kormány munkáját egyértelműen a két 100 napos program fémjelezte. A politológusok szerint a 100 napos programok megvalósítása két szempontból is (gazdaság)politikai hibának minősíthető: nem felelt meg ugyanis sem a gazdasági, sem a politikai racionalitásnak. – Nemcsak arról van szó, hogy a programokban vállalt kifizetések nem voltak egyensúlyban a gazdaság teherbíró képességével és máig kihatnak a költségvetés egyenlegére, hanem arról is, hogy a helytelen időzítés miatt a 100 lépés program politikai haszna is elmaradt – véli Budai Bernadett politológus. Hozzátette: a kormányfőváltás, mint a ciklus másik fő momentuma inkább alkotmányjogi-politológiai értelemben volt precedens értékű, az emberek a tulajdonképpen zökkenőmentes váltásból nem sokat érzékeltek.
A tényleges kormányzati munka tulajdonképpen a tavaly nyár elején elindított 100 lépés programmal kezdődött el. A ciklus kormányzati munkájának egyik legfontosabb jellemzője, hogy ismét nem születtek meg a nagy ellátórendszereket érintő átfogó reformok.
A fejlesztési prioritásokat még a Medgyessy-adminisztráció fektette le, ennek végrehajtásában a kormányváltás nem hozott jelentős változást. Középpontba került a közlekedési infrastruktúra, azon belül is az autópálya. – Önmagában ezt a prioritáskijelölést elég nehéz lenne vitatni – eltekintve néhány valós ökológiai kockázattól –, de a végrehajtás hatékonysága már kritizálható – vélte Kumin Ferenc. Hozzátette: nem sikerült meggyőzően leszorítani az építés fajlagos költségét, és a nagy ívű elképzelések ellenére csúszások és hiányosságok maradtak a választásokig.
A családtámogatások szerkezete átalakult. Ez egyébként azon kevés döntések egyike a politológus szerint, ahol a papírformának megfelelően ütközik a szociáldemokrata és a konzervatív oldal.
A politológus szerint az adórendszer módosítása terén követte el a Gyurcsány-kormány egyik legnagyobb hibáját. Az áfacsökkentés jóléti hatása gyakorlatilag érzékelhetetlen maradt, és az infláció sem a várakozásoknak megfelelően mérséklődőt. Az amúgy is feszített költségvetési krízist viszont értelemszerűen tovább fokozta az államháztartás legstabilabb bevételét biztosító adónem kulcsának megvágása. – Összességében a gazdaságpolitikai teljesítmény mérésére alkalmas makromutatók vegyes képet mutatnak. Legkritikusabb az államháztartás hiánya, és ezzel összefüggésben a kritikus határig nőtt államadósság. Ezekkel szemben történelmi mélypontra került az infláció, és a ciklus egésze alatt stabil maradt a forint, igaz, ez a pozitív kép épp a kampány utolsó heteiben törik meg – vélte Kumin Ferenc.
Hangsúlyozta, a háztartások reáljövedelmének növekedése jelentheti talán a legkézzelfoghatóbb, de egyben legellentmondásosabb eredményt is. A választók többsége pontosan tisztában van azzal, hogy fogyasztási lehetőségei bővültek, de a gyarapodás makrogazdasági alapjai ingatagok. A jóléti összképet árnyalja az energiahordozók árának inflációt bőven meghaladó növekedése.
Szimbolikus politizálás tekintetében az MSZP-SZDSZ-kormány teljesítménye hagyományosan alacsony. A történelmi fordulópontot jelentő EU-csatlakozás napját sem sikerült maradandó közösségi élménnyé tenni, működő, élő, akciózó, egymás társaságát kereső közössége továbbra is a konzervatívoknak van. (FigyelőNet)

Megtámadott egy motoros egy autóst a Balatonnál